Gyorsan romló külső egyensúly

A várakozásoknak megfelelő mértékben ugrott meg a júniusi inflációs jelzőszám. A mutató az egy hónappal korábbi - történelmi mélypontot jelentő - 3,6 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. A jelentős növekedés azért nem okozott meglepetést, mert a 12 havi árindex alapvetően a tavalyi bázisidőszak áresései, valamint néhány ismert tétel (például a cigaretta jövedéki adójának emelése) miatt lett magasabb.

Az árakban egyelőre nincs nyoma az árfolyamgyengülésnek - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy amennyiben a forint nem erősödik, a következő hónapokban már tapasztalható lesz az árfelhajtó hatás. Az árindex ettől függetlenül is emelkedik valamelyest: elsősorban a hatósági intézkedések (gázáremelés, a tömegközlekedés drágulása) miatt. Figyelmeztető jel, hogy a feldolgozott élelmiszerek dezinflációja megállt - mondja Kovács György, a Budapest Economist elemzője. Némileg meglepetésszerű volt a lakások közös költségeinek dinamikus emelkedése is, ami valószínűleg már az energiaárak növekedésére adódó reakció volt.

Az év hátralévő részében zajló árfolyamatokról megoszlanak a vélemények. Abban teljes az egyetértés, hogy az árindex nem süllyed újra 4 százalék alá, de több bizonytalansági tényező (például a forintárfolyam jövőbeli alakulása, illetve annak begyűrűzése az árakba, az energiaár-emelés kompenzációja őszi elszámolásának módja, a gyenge terméseredmények élelmiszerárakra gyakorolt hatása) miatt jelentős különbségek figyelhetők meg a prognózisokban. Júliusra minimális emelkedés után 4,5 százalékos inflációra számít Kovács, aki szerint év végén is e körül marad az árindex. Ez egyébként - a forintgyengülés dacára - a jegybank inflációs céljának teljesülését jelentené. Ezzel szemben Forián Szabó Gergely látványosabb emelkedésre számít. Már júliusban is lesz némi árfolyamhatás, így az árindex 4,8 százalékra ugrik, decemberre pedig - egész évben 260 forint/eurós árfolyammal számolva - 5,3 százalék körül alakulhat az árszínvonal-emelkedés éves üteme.

Sokkal kevésbé alakult a várakozások szerint a külkereskedelmi mérleg májusi hiánya. Pedig a szakértők eleve nem voltak optimisták, hiszen 200 millió euró feletti deficittel számoltak, de az 523 milliós negatív szaldó igen meglepő. A félmilliárd eurót is meghaladó hiány az export éves alapon számított 9 százalékos visszaesésének, illetve az import kétszázalékos növekedésének a következménye. Mivel a gépek és szállítóeszközök behozatala az első öt hónapban enyhe viszszaesést mutat, feltételezhető, hogy a magas hiányt elősorban a lakossági fogyasztás generálja. (Az utolsó hónapban kicsit élénkült az import ebben az árufőcsoportban, de ennek mértéke sem jelentős.)

Összességében a pénteki adatok azt igazolják, hogy a költségvetési szektor túlköltekezése elsősorban nem az infláció megugrásához, hanem - ahogy a kis nyitott gazdaságokban "tankönyvszerűen" szokás - a lakossági fogyasztáson keresztül a külső egyensúly romlásához, illetve a nemzetgazdaság eladósodásához vezet. A helyzet konszolidálódását a költségvetési korrekció hozhatná el, ennek esélyeivel kapcsolatban azonban a szakértők egyre pesszimistábban nyilatkoznak.