Javaslat adókedvezményekre

Szakmai érdek-képviseleti szövetségek és nagyvállalatok képviselőivel folytatott megbeszélést tegnap Csillag István arról, hogy milyen eszközökkel lehet növelni a magyarországi befektetéseket, s javítani a foglalkoztatást. Az eszmecserét követő sajtótájékoztatón a gazdasági és közlekedési miniszter hangsúlyozta: az elhangzott javaslatokat - a PM-mel történt egyeztetés után - ősszel öntik végleges formába, s figyelembe veszik majd a jövő évi költségvetés, illetve adótörvények tárgyalásánál. Hozzátette, hogy prioritásként figyelembe kell venni a makrogazdaság teljesítményének növelését, a beruházók szempontjából a versenyképesség erősítését, illetve a térségek közötti kiegyenlítődést.

Az előzetes javaslatok között szerepel, hogy a fejlesztési adókedvezmény idejét ötről tíz évre emeljék, s csökkentsék a küszöbmagasságot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni: Magyarország versenytársainál adócsökkentési hullám indult meg. Példaként említette, hogy Cseh-, Lengyelországban és Szlovákiában a hátrányos helyzetű térségekben már 500 millió forintnak megfelelő beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény, míg az átlagos helyzetű térségekben ez az összeg hárommilliárd forintnyi. Magyarországon a fejlesztési adókedvezményt az átlagos helyzetű térségekben 10 milliárd forinttól lehet igénybe venni, míg a hátrányos helyzetű térségekben hárommilliárdtól.

Az elképzelések között szerepel, hogy középtávon, két-három éven belül csökkenjen az áfa mértéke. Uniós átlagban a felső határ 20-22 százalék, s ezt lehet alapul venni Magyarországon is.

A társasági adó mérséklésének lehetőségét több más javaslattal együtt vizsgálják. Mint mondta, a tényleges adóteher a társasági adó esetében a különböző igénybe vett kedvezmények miatt voltaképpen tíz százalék körül mozog. Úgy fogalmazott, hogy a kiadási és bevételi oldalon is ésszerűsítéseket és elsőbbségeket kell megállapítani. Szó volt Magyarország disztribúciós szerepének növeléséről, s arról, hogy a befektetéseket a kormányzat igyekszik a keleti régióba terelni, ám ennek egyik előfeltétele az infrastrukturális háttér fejlesztése, hívta fel a figyelmet. (HÉ)





A legújabb változat szerint őszre csúszik a külföldi befektetéseket is érintő program elfogadása, mert a kormány előbb a jövő évi adó-, illetve költségvetési törvényről kíván dönteni. Mint arról korábban elsőként beszámoltunk, a gazdasági tárcánál készített kormány-előterjesztés (mely már átesett a pénzügyi és a külügyi tárcával való szakértői egyeztetésen is) több pontban fogalmazza meg a külföldi befektetőknek szánt befektetésösztönző lépéseket. A dokumentum felveti a társasági adó jelenleg 18 százalékos kulcsának mérséklését 12 vagy 15 százalékra. Az előterjesztés javasolta egy úgynevezett "versenyképességi tanács" felállítását. Ezenkívül az anyag feladatul szabta a PM-nek, hogy vizsgálja meg az adómentes fejlesztési tartalék feltételeinek enyhítését, illetve a fejlesztési adókedvezmény és a helyi iparűzési adó feltételeinek versenyképességet javító módosítási lehetőségeit. A beruházástámogatási rendszerben is átalakításokat körvonalaz. E szerint mintegy tízszeresére emelkedne a beruházások vissza nem térítendő támogatásának maximuma. A csomag harmadik pillére a külföldi befektetések bürokratikus akadályait bontaná le (VG, 2003. július 2., 1. oldal).