Kapaszkodik a HVB

Nehéz idők járnak a német HVB bankra. Amikor 2000-ben 7,8 milliárd euróért megvették a legnagyobb osztrák bankcsoport, a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) 100 százalékát, még aligha gondolták, hogy három év múltán megválnak a 30 ezer fős, 12 országban 13 bankot működtető cég egynegyedétől - alig 1 milliárd euró ellenében.

A csoport ékkövének részleges eladása már a sokadik próbálkozás a főként a korábbi befektetések elértéktelenedéséből származó gondok orvoslására. 2001-ben a különféle érdekeltségek integrálásával egy időben főként Német- és Lengyelországban több mint 9 ezer embert küldtek el, s bezártak 170 fiókot is. Eközben azonban a kétes hitelek állománya több mint 22 százalékkal, 532 millió euróra nőtt, a bank hitelminősítése pedig romlott, ami még drágábbá tette a finanszírozást.

Így tavaly ismét több ezer munkahelyet szüntettek meg, ám a Kirch Holding és a Babcock Borsig összeomlása - sok más bankhoz hasonlóan - a német csoportot is érzékenyen érintette. A saját tőke 25,1-ről 14,2 milliárd euróra csökkent, miközben 858 millió eurós veszteséget mutattak ki. Ezt követően határozták el, hogy újabb 11 ezer ember elbocsátása és a rossz hitelek kiszervezése mellett a német Norisbank 500 millió eurós bevétellel kecsegtető, ugyancsak idei értékesítésén túl úgy szereznek friss pénzt, hogy 24,9 százalék eladásával ismét tőzsdére viszik az alig három éve vett osztrák hitelintézeti csoportot.

Június 24-én meg is kezdődött a 3,5 milliós regionális ügyfélkört kiszolgáló BA-CA jegyzése Bécsben, ám a korábban beharangozott 29-34 eurós jegyzési célárat időközben 27-31 euróra szállították le. Ráadásul közvetlenül a kibocsátás előtt a német gazdasági sajtó néhány, a BA-CA kimutatásait látványosan javító speciális könyvelési megoldás jogosságát is kétségbe vonta. Az ár azonban még ezek figyelembevételével is igen szerény: a becsült könyv szerinti értéknek alig 70-80 százaléka. (Az örök konkurens Erste Bank papírjaival 1,4-szeres szorzóval kereskednek.)

A most forgalomba hozni kívánt, később a varsói, bécsi és frankfurti tőzsdére is bevezetett 33 millió részvénytől 1026-1178 millió eurós bevételt vár a 8,5 millió ügyfelet számláló HVB csoport úgy, hogy ebben már benne van a 15 százalékban maximált túljegyzés teljes lehetséges hatása is. Ezzel a cég 24,9 százaléka kerül új tulajdonosokhoz (a várakozások szerint 80-90 százalékban intézményi befektetőkhöz), miközben a tervek szerint a kelet-közép-európai térségben 28 százalékos részével piacvezető osztrák hitelintézet 75,1 százalékát megtartva a HVB a korábbinál is erősebb ellenőrzés alá vonja a társaságot.

A mintegy 1,5 milliárd eurós tőkehiánnyal küzdő anyacég számára a tranzakció végső bevétele másodlagos kérdés, hiszen a tőke a BA-CA-hoz kerül. A német hitelintézet csak áttételesen részesedik: éppen most döntöttek úgy, hogy az osztrák leánnyal közösen birtokolt lengyel BPH-PBK bank 19 százalékos tulajdonrészét 439 millió euróért átadják a BA-CA-nak. Az átszervezések és eladások nyomán összegyűlt forrásból a HVB tőkemegfelelési mutatóját 2003 végéig 5,6-ről 7 százalékra kívánják feltornászni, hogy legalább a 7,7 százalékos európai átlag közelébe jussanak.

A mostani kibocsátásból származó (megmaradó) friss pénzt az osztrákok hatékonyságuk javítására fordítják, hiszen a legfontosabb regionális versenytársak, az osztrák Erste Bank és az olasz UniCredito 20 százalék körüli sajáttőke-arányos megtérülést mutat ki, míg a BA-CA 2004-es célja is alig 14 százalék. Ez a legfontosabb oka annak, hogy az Euromoney tavalyi "legjobb kelet-közép-európai bank" címét kapó BA-CA folytatni akarja a szép haszonnal és dinamikus bővüléssel biztató kelet-európai terjeszkedést. Sőt a korábban megszerzett cseh, lengyel, magyar, orosz, ukrán, román, bolgár, horvát, boszniai, szerb és macedón érdekeltségek bővítése mellett elemzők szerint Észak-Olaszország is kiváló célpont lehet.

Ennek megfelelően az Ausztrián kívüli tevékenység súlya látványosan nőhet: miközben tavaly az adó előtti nyereség 26 százaléka származott a Kelet- és Közép-Európából, előrejelzések szerint ez 2004-re akár 43 százalék is lehet. A 2002-es ígéretek szerint például hazánkban 5,3 milliárd forintot fektetne be a csoport: lakossági ügyfeleik száma a 2002-es 80 ezerről 2007-re 200 ezer fölé nőne, miközben látványosan bővülne a kisvállalati és a jelzáloghitel-állomány is. A magyar leánybank indult a Postabank privatizációs pályázatán is, sőt korábbi nyilatkozatok szerint érdekelné őket a később dobra vert Földhitel- és Jelzálogbank is, amelyet saját hazai jelzálog-érdekeltségükbe olvasztanának. Erre azonban kevés az esély, hiszen az államnak aligha célja a piaci verseny csökkentése. (JP)