Kevés árut szállít a Duna

Fokozatosan javulnak ugyan a dunai teherhajózás feltételei, ám Európa második legnagyobb vízi útjának kapacitását továbbra is csak mintegy 7 százalékban használják ki a szállítók - számította ki a Nemzetközi Duna Bizottság. Ugyanez az arány a Rajnán 72 százalék. A Dunán szállított áruk összvolumene a "fénykorban", a nyolcvanas évek második felében sem érte el az évi 100 millió tonnát, a kilencvenes évek végére pedig ez a szám 30 millióra csökkent. Az ezt követő esztendőkről nincsenek pontos adatai a szervezetnek, ám a koszovói háború, a hidak lerombolása gyakorlatilag lehetetlenné tette a vízi szállítást.

Ebben a helyzetben jó hírnek számított, hogy - az Európai Unió pénzügyi támogatásával - június 16-ára Újvidéknél sikerült megtisztítani a folyó medrét a három, 1999-ben a NATO által lebombázott híd darabjaitól és a fel nem robbant bombáktól. A szállítóhajók áthaladását azonban továbbra is nehezíti, hogy a háború után kialakított ideiglenes pontonhidat csupán hetente három este nyitják meg (a közeljövőben ez négyre nő), és a hajóknak ekkor is fizetniük kell az áthaladásért. Egyes vízi járművek számára az ugyancsak ideiglenes vasúti híd is akadályt jelent. Márpedig ezek a létesítmények még jó ideig helyükön maradnak. A nyolcsávos, 40 millió euró költséggel újjáépülő Szabadság híd a tervek szerint legkorábban 2004 decemberére készülhet el, ám a tavaly nyári árvizek és az idei hideg tél miatt máris csúszásban vannak a kivitelezők.

Nem javítja a dunai szállítás vonzerejét az sem, hogy a szerbiai hatóságok újabb és újabb címeken követelnek pénzt a hajósoktól - mutat rá a Financial Times. A múlt hónapban például elrendelték, hogy a nagy értékű árut (például gépkocsikat) szállító hajóknak különleges vámgaranciát kell beszerezniük, mielőtt áthaladnak a szerbiai Duna-szakaszon. Ennek hatására szinte teljesen leállt a teherforgalom, majd végül - erős nemzetközi nyomásra - Belgrád visszavonta a rendelkezést.