Kevesebb feljelentés, több kár

Egyelőre nincs jele annak, hogy a gazdasági lassulás következtében jelentősen nőne a gazdasági bűnözés, bár egyes visszaélések gyakorisága nőtt az elmúlt fél évben. A visszaélések struktúrája alapvetően nem változott, de mind a felderített "számlagyárak", mind a csődbűntettek száma emelkedőben van. "A korábbinál több olyan esetről szereztünk tudomást, amikor fiktív cégek nevében nagy tömegben állítottak elő számlákat azzal a céllal, hogy ténylegesen működő vállalkozásoknak értékesítsék, amelyek ezt adójuk csökkentésére használták fel, törvénysértően" - közölte Tiborcz János rendőr ezredes.

Az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságát (PNYI) vezető miniszteri biztos elmondta: első féléves statisztikájuk szerint emelkedett a csődbűntettek száma is, amelyek jelentős részében a tulajdonosok úgy szabadulnak meg cégeiktől, hogy hajléktalanoknak vagy külföldieknek értékesítve fantomizálják azokat.

Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma negyedével nőtt, míg a pénzügyi nyomozókhoz érkező feljelentések és az új eljárások száma csökkent az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest. A befejezett nyomozásokban felderített elkövetési érték 22,1 milliárdról 29,7 milliárd forintra emelkedett, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a PNYI a büntetőeljárásról szóló új törvény július 1-jei hatálybalépése miatt igyekezett minden eljárást befejezni, amelyet már több mint két éve indítottak. Ezeket ugyanis az új jogszabály értelmében meg kellett volna szüntetni. Az elmúlt évekből 116 ilyen ügy maradt, amelyeket az év első felében feszített tempóban próbáltak eredményesen lezárni. Ez az esetek többségében, így a vecsési számlagyár ügyében, sikerült. A PNYI nyomozáseredményességi mutatója 90 százalék felett maradt, bár a korábban az APEH alá tartozó nyomozók rendőrséghez szervezését is az év első felében bonyolították le. A feltárt kárból a pénzügyi nyomozóknak 1,25 milliárd forintot sikerült biztosítani. Az önkéntes kármegtérítés 670 millió forint volt.

Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetésével kapcsolatban eddig nem érkezett feljelentés. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az adózóknak csak év végén kell elkészíteniük első bevallásukat. Teljesen nem zárhatók ki a viszszaélések, de a szakértők az eva kapcsán nem számítanak nagyobb számú bűncselekményre. "A 15 százalékos adókulcs jogkövető magatartásra ösztönöz, másrészt az eva-körbe jelentkező cégek tavaly egy előszűrésen estek keresztül, amely megakadályozta, hogy fantomcégek is az evázók közé kerülhessenek" - fogalmazott Laborc Sándor, a PNYI információs igazgatóhelyettese.

A visszaélésekre utaló információk három fő forrásból érkeznek: az APEH-től, a felszámolószervezetektől és a PNYI saját felderítési tevékenységéből. Ezek jellemzője, hogy az APEH főként adó- és társadalombiztosítási csalás gyanúja miatt tesz feljelentést, míg a felszámolók szinte kizárólag csődbűntett gyanújával fordulnak a pénzügyi nyomozókhoz.

A saját felderítés alapján indított nyomozások száma 2003 első felében az előző évhez képest 162-ről 78-ra csökkent. Ez az a terület, ahol a PNYI erősíteni kívánja tevékenységét. Szabó Mihály, a szervezet bűnügyi igazgatóhelyettese elmondta: a visszaesés oka, hogy az Alkotmánybíróság 2001-ben úgy határozott: az adónyomozók nem alkalmazhatnak titkos információgyűjtési módszereket. Az érintettek ORFK alá helyezésével ennek végrehajtása elkerülhetővé vált, ám a nyomozók a tavalyi év második felében szinte teljesen kivonultak a titkos információgyűjtés területéről. Ezeket az eszközöket 2003 második negyedéve óta ismét fokozódó mértékben veszik igénybe. A PNYI szeretné elérni, hogy a második fél évben a tavalyinál több saját felderítést produkáljanak. Ennek kapcsán a pénzügyi nyomozók több területet kiemelten kezelnek, így fokozott figyelemre számíthatnak a törvénytelen szolgáltatásaikat a hirdetési újságokban reklámozók is. Emellett továbbra is keresik annak megoldását, hogy az eljárások hatékonyságának növelése érdekében a pénzügyi nyomozók is használhassanak egyes kényszerítő intézkedéseket, így bilincset. Ez valószínűleg csak a rendőrségi törvény módosításával képzelhető el, amihez a parlament kétharmados támogatása lenne szükséges.