BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lecsapnak a kalóztermékekre

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jövő év közepétől hatékonyabban léphetnek fel az EU-tagállamok vámszervei a hamisított termékek gyártói és importőrei ellen (és akkor már a magyar vámosok is közéjük fognak tartozni). A héten ugyanis a szellemi tulajdon védelmének erősítéséről rendelkező jogszabályt fogadtak el a tagországok.

Az új uniós szabályozás értelmében bővül a lefoglalható termékek köre. Ezután a hamis eredetmegjelölésű cikkeket (például a jogtalanul bordeaux-inak feltüntetett borokat), illetve a szabadalmazott növényfajták "másolatait" is elkobozzák. Az unión kívülről érkező turistáknak a mostaninál szigorúbb vámvizsgálatra kell felkészülniük, bár saját használatra (175 euró értékhatárig) továbbra is joguk lesz hamis árut behozni.

A 2004. július 1-jén hatályba lépő új jogszabály a termékeik hamisítása ellen fellépő cégek helyzetét is megkönnyíti. Megszűnik az a díj, amelyet a cégek panaszai alapján eljáró vámszervek felszámítanak. Ez ma főként a kis cégeket riasztja el attól, hogy termékeik védelmére a hatóságok segítségét kérjék.

A lefoglalt kalóztermékek tárolásáért és megsemmisítéséért továbbra is fizetniük kell az érdekelt cégeknek, ám a megsemmisítés folyamata a tervek szerint lényegesen felgyorsul.

Magyarországon egyelőre gyakorlatilag zavartalanul zajlik a hamisított termékek forgalmazása, bár a vám- és pénzügyőrség a határállomásokon és a közutakon, piacokon igyekszik lefülelni az ilyen árukkal kereskedőket. A hazai ruha- és cipőipar az első számú áldozata a hamisításoknak; már a vészharangot is meghúzták a szakmák képviselői: ha továbbra is ilyen mennyiségben árasztja el a piacot a "gagyi" áru, sok cég akár le is húzhatja a redőnyt.

Tavaly ugrásszerűen megnőtt az áru hamis megjelölése miatti eljárások száma. A felderített esetek több mint kétszeresével múlták felül az egy évvel korábbit: 2001-ben 362 alkalommal ütöttek rajta a hamisított termékek gyártóin, forgalmazóin, tavaly viszont már csaknem 900 esetben. Az idei év első felében még "csak" 110-120 körül van a felderítések száma. Az úgynevezett elkövetési érték, vagyis a lefülelt áru összértéke 2001-ben még 1 milliárd forint alatt maradt, ám tavaly ez az összeg már meghaladta a kétmilliárdot. Az idén mostanáig 400 millió körüli értékről tanúskodnak a legfrissebb kimutatások.

A vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének kutása is. Ide sorolható például a nálunk is oly divatos CD-hamisítás. Tavaly 83 eset került nyilvánosságra, az idén az első fél évben alig húsz ilyen ügyről tudnak. Az elkövetési érték 2001-ben meghaladta 78 millió forintot, ebben az évben eddig 57 millióra rúg az összeg.

Az uniót a hamisított termékek számának és körének utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése indította az 1994-ből származó jogszabály szigorítására. A Financial Times által idézett adatok szerint az uniós határokon lefoglalt hamisítványok értéke 2001-ben elérte a 2 milliárd eurót, miközben a termékek száma az 1998-as 10 millióról 100 millióra emelkedett. Legnagyobb számban CD-ket, DVD-ket és kazettákat foglaltak le a vámosok.

Van azonban az ügynek egy közegészségügyi és biztonsági vonulata is, a hamis termékek (főleg a műszaki cikkek) ugyanis gyakran kifejezetten életveszélyt jelentenek használóik számára. Nemcsak szórakoztatóelektronikai árukról és ruházati cikkekről van szó - figyelmeztet Fritz Bolkestein belső piaci ügyekben illetékes európai bizottsági tag -, noha a köztudatban a leggyakrabban ezeket azonosítják a gyakran hamisított márkákkal. A valóság azonban az, hogy élelmiszereket és gyógyszereket is igen gyakran hamisítanak, ami még közvetlenebb veszélyt jelent a fogyasztókra - szögezte le Bolkestein.

Nem csupán a luxustermékeket hamisítják ma már tömegesen - hívta fel a figyelmet Bolkestein -, hanem olyan tömegcikkeket is, mint például egy üveg bor. Az unió külső határain elfogott százmillió hamis termék 23 százaléka Thaiföldről származott, 18 százaléka Kínából, 8 százaléka Törökországból, 5 százaléka Hongkongból, 4 százaléka pedig (ez talán némi meglepetés) Csehországból. Bolkestein arra is felhívta a figyelmet, hogy a tömeges hamisítások a gyártók kreativitását és innovatív kedvét is fékezik, arról nem is szólva, hogy sokszor milyen hatalmas költségekbe veri őket, ha megpróbálnak védekezni a hamisítók ellen, például hologramok, csipek vagy más csúcstechnológiai eszközök beépítésével. (BJA-TG)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.