Magasabb lesz a késedelmi kamat

A bizottság azért kezdeményezte a napokban a jogi eljárás megkezdését a spanyol és a luxemburgi kormány ellen az Európai Bíróság előtt, mert a két állam nem ültette át nemzeti jogrendjébe a késedelmes fizetések visszaszorítását célzó uniós irányelvet a tavaly augusztusi határidőig. Az ügy perre vitele az uniós eljárási rendnek megfelelően már a harmadik lépés: a bizottság tavaly szeptemberben közölte először a két kormánnyal, hogy szerinte megsértették a jogharmonizációra vonatkozó alapszerződési kötelezettségüket, majd az elégtelennek minősített válasz után februárban úgynevezett indoklással ellátott véleményben szólította fel őket a helyzet megadott határidőig való orvoslására. Ennek elmulasztása után nyúlt most Brüsszel a számára adott legsúlyosabb jogi eszközhöz, a perindításhoz.

Magyarország már átvette a szóban forgó direktívát a polgári törvénykönyv tavaly novemberben kihirdetett módosításával, azzal a megszorítással, hogy rendelkezései az EU-csatlakozással lépnek életbe. Ennek megfelelően jövő májustól kezdve magasabb késedelmi kamatot kell fizetniük a gazdálkodószervezetek közötti szerződések kötelezett-jeinek. A kamat mértékét a jelenlegi szabályozás szerint évente az aktuális költségvetési törvény határozza meg, jelenleg 11 százalékban (2001 óta minden évben ez a ráta, 2000-ben még 12 százalék volt). Jövő májustól kezdve a késedelmi szankció mértéke a jegybanki alapkamat plusz hét százalékpont, ami a jelenlegi MNB-kamatszint mellett 16,5 százalékot jelent (az alapkamat mértéke persze a csatlakozásig még változhat). A szerződéskötési szabadság természetesen fennmarad, a Ptk.-ban magasabbra emelt kamatszint azokra a szerződésekre érvényes, amelyek külön nem rendelkeznek a késedelmi kamatról. Fennmarad az a jogi lehetőség is, hogy ha a felek "túlzottan" alacsony vagy magas kamatot kötnek ki, a bíróság azt megváltoztathatja. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindez csak a gazdálkodószervezetek egymás közötti szerződéseire vonatkozik, vagyis gazdálkodószervezet és magánszemély közti szerződésre (például munkaszerződésre) nem.

Az EU-t a magas késedelmi kamat megállapítása során az a tapasztalat vezette, hogy azokban az országokban jobb a cégek fizetési fegyelme, ahol szigorúbb a szankció. Az angolszász és az északi tagállamokban nem ritka a 18-24 százalékos büntetőkamat, és ott rövidebbek is az átlagos tényleges fizetési időtartamok, mint az általában csak 8-12 százalékos kamatot alkalmazó déli tagországokban. (A tényleges kamatszint az unióban is a felek megállapodásától függ, az EU-szabály csak azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek erről külön nem rendelkeznek.) Márpedig a minél gyorsabb fizetés makrogazdasági szempontból is fontos: bizottsági adatok szerint minden negyedik vállalati csőd a partnerek késedelmes fizetésére vezethető vissza, és ez évente 450 ezer munkahely megszűnéséhez vezet az unióban.