Magyarország hátul kullog

Újabb nemzetközi felmérés igazolja, Magyarországon magasak a munkaadói járulékok. Az Eurostat most közzétett munkaerőköltség-felméréséből ugyanis az olvasható ki: Magyarországnál csupán Svédországban magasabb a bérekre rárakódó, a munkáltatókat terhelő járulékok aránya az EU tagországai, s a csatlakozó országok között. A költségekből Magyarországon 30,3 százalékban felelősek a szociális típusú járulékok - ugyanez például Németországban 22,6, Ausztriában pedig 23,7 százalékra rúg. Megjegyzendő, hogy az EU statisztikai hivatalának most publikált adatai a 2000. évre vonatkoznak, s azóta nálunk alaposan meglódultak a bérek, s komolyabb árfolyammozgások is voltak. Mindez némileg módosíthatta a 2000-es képet.

Az utóbbi időben ugyanakkor elmozdulás érzékelhető a tekintetben, hogy a kormány immár elsősorban a munkavállalókra igyekszik a terhet hárítani. Ennek példáját a (bruttó jövedelem egy százalékát kitevő) ápolásbiztosítási díj jövő évre tervezett bevezetése szolgálja. Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára lapunknak (VG, 2003. július 23.) elmondta, hogy a vállalati szféra felé demonstrálják: míg az elmúlt egy-két évben a munkavállalók helyzetét kellett javítani, most a munkaadók jönnek.

Az Eurostat jelentése részletes adatokat közöl az egy órára eső, s az egy alkalmazottra egy hónapban jutó munkaerőköltségről. Ezekben is hátul kullogunk: a munkaerő egy órára vetített költsége Magyarországon 3,83 euró - Svédországban 28,56, de a magyarországinál magasabb a "versenytárs" Lengyel- és Csehországban, igaz, magasabb, mint Szlovákiában (ahol 3,06 eurót tesz ki).