Menedzserlét: nagy különbségek

A Mercer elemzése nem pusztán a vállalati felső vezetők keresetét veti össze, hanem a helyi adórendszert és megélhetési költségeket is figyelembe veszi. Bár a fejlett országokban a fizetések jóval magasabbak, a világ 50 országának rangsorában az eltérést több mint kompenzálják a személyi jövedelemadózásban és a társadalombiztosítási költségekben fellelhető eltérések. Így a lista harmadik helyén az igen alacsony adókulcsokat alkalmazó Hongkong és a dollárban legmagasabb bruttó béreket fizető Svájc után Ecuador áll. A negyedik Németország és az ötödik Egyesült Államok után ismét Dél-Amerika, konkrétan Chile, Uruguay és Venezuela következik.

A vezetői keresetek vásárlóerejét nézve a brit életszínvonallal lényegében azonos körülménye-ket kínáló, tizenkettedik Ausztria és tizennegyedik Spanyolország jócskán megelőzi nemcsak a tizennyolcadik Franciaországot, de valamennyi skandináv államot is. A korántsem homogén távol-keleti országok a középmezőnyben állnak: Tajvan vásárlóerő-indexe 4,05, Dél-Koreáé 3,32, míg Malajziáé 2,55 volt.

Kelet-Közép-Európa államai közül legelöl álló Lengyelország is mindössze a 41. helyet szerezte meg, mögötte hazánk következik. A nálunk dolgozó vezetők vásárlóereje a tanulmány adatai szerint közel duplája a bulgáriai menedzserekének, ám kevesebb mint fele a Németországban tevékenykedő kollégáik által élvezettnek. Az adatok szerint egy kínai felső vezető 10, egy törökországi 42, egy írországi pedig 87 százalékkal jobban él, mint a hazánkban dolgozók.

A Magyarországhoz hasonló fejlettségű, ám 31 százalékkal kisebb bruttó béreket kifizető Csehországban a vezetők 19 százalékkal kevesebbet vásárolhatnak, amivel a 47. helyen állnak. Ezzel nemcsak Fülöp-szigetek és Indonézia, de Románia, illetve Szerbia és Montenegró menedzserei is megelőzi őket.

A tanulmány a járulékok öszszevetése szempontjából is igen tanulságos. A gyűjtött adatokat elemezve ugyanis kiderül, hogy míg Hongkongban a bérek 13, Japánban pedig 24 százalékát vonja el az állam, Olaszországban, Vietnamban és Magyarországon ugyanez 44-45 százalék. A befektetésekért vívott küzdelemben fő vetélytársainknak számító Cseh- és Lengyelország eközben megelégszik 35, illetve 37,5 százalékkal is.

A mostani sorrendet a Mercer korábbi, a világ városainak megélhetési költségeit vizsgáló - Budapestet a régió legdrágább fővárosának találó - rangsorával öszszevetve (VG, június 17.) kiderül, hogy a vezetők számára elérhető életszínvonalat tekintve Kelet-Közép-Európában hazánk csak Lengyelországgal szemben veszített egykori vonzerejéből. A lengyel nettó fizetés ugyanis 4 százalékkal alacsonyabb, miközben a varsói megélhetési kiadások több mint 5 százalékkal múlják alul a magyar szintet. Ezzel szemben Prágában 19, Bukarestben 37 százalékkal vékonyabb borítékból kell fedezni a 3, illetve 26 százalékkal szerényebb kiadásokat.