Miniszteri ígéret moratóriumra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMentesülhetnek az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól azok a cégek, amelyek színlelt vállalkozókat alkalmaznak. Az erről szóló törvényjavaslatot a nyár végén nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - idézte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert a távirati iroda. A múltra nézve azokat a cégeket illeti meg mentesség, amelyek az "aggályos" - tehát munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozási vagy megbízási szerződéssel folytatott - foglalkoztatási jogviszonyt 2004. március 31-ig tartalmának megfelelően átalakítják.
A részletekről jövő héten tart tájékoztatót a szaktárca - közölte megkeresésünkre a sajtóosztály.
Korábban több szakmai szervezet is kitartóan lobbizott a döntéshozóknál annak érdekében, hogy a munka törvénykönyvének színlelt vállalkozások kiszűrésével foglalkozó rendelkezése ne július elsejétől, hanem később lépjen életbe. Ezt nem sikerült elérniük, valamennyi engedményt azonban kaptak: ha a munkaügyi felügyelő megítélése szerint munkaviszonnyá kell átminősíteni az adott megbízási vagy vállalkozói szerződést, akkor a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkáltató mentesül az 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő munkaügyi bírság megfizetése alól.
Akkor úgy tűnt, hogy a többi szankciót viszont - beleértve azt, hogy átminősítés esetén az APEH öt évre visszamenőleg behajthatja az elmaradt járulékokat, adókat - viselnie kell a foglalkoztatónak. Most azonban a miniszteri bejelentés értelmében nem lesz ilyen visszamenőleges szankció. Megítélésem szerint a mostani kiegészítő megoldással az érintettek méltányos lehetőséget kapnak ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az egyébként már hosszú ideje érvényben lévő szabályokhoz - fogalmazott a miniszter, aki elmondta: nincsenek érintve azok a szerződések, amelyeknél betéti társaság vagy más társas vállalkozás a szerződő fél, és a magánszemélyek annak tagjaként végeznek munkát. Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke az MTI-nek korábban kifejtette: évente körülbelül 30 ezer munkaadónál végeznek komplex munkaügyi ellenőrzést a felügyelők, és különféle szabálytalanságok miatt körülbelül 50 ezer intézkedést hoznak. Ezeknek körülbelül 20 százaléka hozható összefüggésbe a munkavégzés alapjául szolgáló jognyilatkozattal, így például az illegális munkavégzéssel vagy a színlelt szerződéssel.
