Munkahelyteremtő beruházások támogatása

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium mától forráshiány miatt átmenetileg ismét felfüggeszti a munkahelyteremtő beruházások támogatására meghirdetett pályázatát. Szakmai körökben remélik, hogy ezt - a májusihoz hasonlóan - egy nap múlva viszszavonja a tárca.

A szakmai szervezetek már a májusi felfüggesztés alkalmával is jelezték, a kiszámíthatóság érdekében célszerűbb lenne a pályázati rendszert a kiírásban szereplő szeptember 30-áig folyamatosan működtetni, az ideiglenes felfüggesztés a beruházások elhalasztását eredményezhetik. Úgy tudjuk, sok olyan külföldi invesztíció kezdődik, illetve kezdődne, amely a beruházás finanszírozási forrásai között számol a fejenkénti egymillió forintos munkahelyi támogatás összegével.

A befektetők azt is problematikusnak tartják, hogy a gazdasági tárca a Smart Hungary-csomag keretében a versenyképes beruházások, s a regionális vállalati központok kialakítására meghirdetett tendereire szeptember 30-ig lehet pályázni, ám most, a munkahely-teremtési pályázatok benyújtásának felfüggesztése miatt nincs lehetőség az egyidejű, összehangolt tartalmú pályázat beadására. Ezáltal a cégek vagy az FMM maximum nyolcvanmilliós, vagy a GKM legfeljebb 100 millió forintos támogatásától esnek el. Így a nagyobb összköltségű beruházások állami támogatási aránya jelentősen csökken a korábbi évek gyakorlatához képest.

Az elmúlt években a munkahely-teremtési és versenyképes beruházási pályázatok esetében lehetőség volt akár 4-500 milliós támogatásra is, ha a beruházás összköltsége meghaladta a hárommilliárd forintot. Ma a támogatások maximális összege a beruházások alapján számított intenzitásmutató mértékétől függ, de elvileg akár 50 százaléka is lehet (Budapesten 35 százalék), ám a gyakorlatban a nagyobb beruházások ennek csak kis töredékét tudják elérni - állítja a szakma.

A szakmai szervezetek képviselői lapunknak hangsúlyozták: a minisztérium által jelzett forráshiány valójában nem okoz fennakadást a pályázat működtetésében. A most benyújtandó tenderek esetében ugyanis a nyertesek legkorábban egy év múlva kapnák meg ténylegesen az elnyert összeget. A munkaadók és munkavállalók az idén - a 2003. évi költségvetés alapján - több mint 212 milliárd forintot fizetnek be a munkaerő-piaci alapba. Ennek alapján pedig nehezen értik, miért csak ötmilliárdot fordít az FMM a munkahely-teremtési pályázatokra.

Szakértői számítások szerint minden munkahelyteremtési támogatásra fordított egymillió forint minimálisan hárommillió többletbevételt hoz a büdzsének, az adóknak és járulékoknak köszönhetően. Ezért a pályázati rendszer felfüggesztése sok milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést okozhat jövőre. Összesítésünk szerint csak a legnagyobb beruházások, a 100 főt meghaladó munkahelyteremtések esetében több mint ötezer új állás válik bizonytalanná a felfüggesztés miatt.