Nyáron nincs egyeztetés

Kölcsönösen egymást hibáztatja a Fidesz és az MSZP amiatt, hogy a parlament utolsó ülésnapján, közel egyéves, konszenzust hozó egyeztetés ellenére meghiúsult a kétharmados többséget igénylő házszabály-módosítás. Az biztosnak látszik, hogy a nyáron a négy parlamenti párt nem egyeztet a kérdésben. Azt viszont egyelőre nem tudni, az ősszel vajon sikerül-e, és ha igen, milyen módon újratárgyalni a módosítócsomagot.

Ez egyebek között a frakcióalakítás szabályait és a függetlenek jogait rendezi, ám - ahogy az előző ciklusban - továbbra sem sikerült megállapodni olyan, politikai indulatokat is kiváltó kérdésekben, mint a vizsgálóbizottságok ügye vagy az ülésezési rend szabályai.

Minden párt betartotta a megállapodást, miszerint a konszenzussal benyújtott csomaghoz már senki nem készít módosító javaslatot. Ám az utolsó pillanatban - éppen az ezt tiltó megállapodást is sürgető - Salamon László (Fidesz) egy korábban nem tárgyalt kérdésben mégis csatolt egy indítványt - értelmezi a kudarcot Csiha Judit, a javaslatcsomagot előterjesztő ügyrendi bizottság szocialista elnöke. Az egyeztetés nélkül előkerült új beadványt a kormányoldal ilyen formában nem támogatta, és kitartott amellett, hogy a "pakkot" semmilyen új, későbbiekben megvitatható ötlet ne veszélyeztesse. Ezért a módosító javaslatot leszavazták, válaszul azonban a Fidesz nem támogatta a korábban egyetértés övezte korrekciókat sem.

A tárgyalásokon született egyetértés óta új helyzet alakult ki az Országgyűlésben - magyarázta lapunknak Salamon László. A Szili Katalin irányította házvezetés ugyanis kötelező érvényűként kezeli azokat az elnök által készített, a képviselői felszólalások időkeretére vonatkozó ajánlásokat, melyeket házszabályi felhatalmazás hiányában senki nem köteles betartani. A problémát jelezték az ügyrendi bizottságban is, és itt a kormánypártokkal teljes egyetértésben fogadtak el egy ezzel a kérdéssel összefüggő ajánlást - mondta Salamon László. A házelnök azonban ezt is figyelmen kívül hagyta, és úgy tűnik, a szocialista politikusok is kihátrálnak az ügyrendi döntés mögül. Mivel a kérdés a parlamenti munka alapjait érinti, szükséges volt, illetve lett volna a házszabály-módosításban ezt az ügyet is rendezni - szögezte le Salamon László.