Prága külföldi szakembereket vár

A program első szakaszában azon, már ma Csehországban dolgozók jelentkezését várják, akik legalább középfokú szakképzettséggel, biztos cseh munkahellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A majdani szerencsés résztvevők 10 év helyett már két és fél esztendő után állandó tartózkodási engedélyt kapnak - tudósít a Bloomberg.

A 10 százalékos munkanélküliség ellenére ma is 100 ezer külföldi dolgozik a Magyarországénál magasabb foglalkoztatási rátájú Csehországban. Számításaik szerint bevándorlás nélkül 2030-ra már 420 ezer alkalmazott fog hiányozni a társadalom elöregedése miatt.

A probléma az unió egészére jellemző. Egy 2000-es ENSZ-tanulmány szerint 2005 és 2010 között évi 550 ezer, 2010 és 2015 között 1,6 millió bevándorlóra lesz szükség az EU-ban ahhoz, hogy a tagországok munkaképes korú lakossága ne csökkenjen. Képzettségi elvárások megszabásával ugyanakkor lehetőség nyílik a munkanélküliségi ráták lefaragására is. Ezt felismerve az idén júniusban az Európai Bizottság felszólította a tagországokat, hogy hatékonyabban működjenek együtt a legális bevándorlók integrálásában és az illegálisan érkezők távoltartásában. Ez utóbbira példa a mediterrán térségben az Olaszország által javasolt olasz-görög-spanyol összefogás.

A megfelelő képzettségű friss munkaerő bevonására az eddigi egyetlen próbálkozást a német zöldkártya-rendszer jelenti. A 2000-ben indított programban legalább főiskolai végzettségű, évi 50 ezer eurós jövedelmű németországi állásajánlattal rendelkező számítástechnikai szakembereknek és családjuknak kínáltak gyorsított eljárásban letelepedési engedélyt. A meghirdetett 20 ezer helyből azonban eddig kevesebb mint 11 ezernek akadt gazdája, így a német kormányzat nemrég eltörölte a jelentkezés 2004. végi határidejét - emlékeztet a Reuters.

Bár Magyarországon nincs szükség a munkaerőhiány külföldi munkavállalók tömegével való orvoslására, azok száma évről évre nő, s uniós csatlakozásunkkal jelenlétük tovább erősödhet - mondta el lapunknak Krémer Balázs, a népesedéspolitikai kormánybizottság szakértője. Igaz, számuk a mintegy 3,9 millió fős foglalkoztatotti létszámhoz képest alacsony - hozzávetőleg 50 ezer -, s a külföldiek közül legtöbben román állampolgárok. Őket csatlakozásunk után továbbra is munkavállalási engedéllyel lehet foglalkoztatni, viszont többen valószínűsítik a szlovák munkavállalók mostanihoz képest fokozottabb jelenlétét. Egyes határ menti megyékben már most vannak erre utaló jelek. Túlzás lenne viszont azt állítani, hogy Magyarország munkaerőimportra szorul. Idehaza jelenleg nem abból fakad gond, hogy sok az üres állás, és nincs aki betöltse, általában véve a probléma inkább az, hogy kevés új munkahely létesül, s az elvileg munkára képes magyarokat nem foglalkoztatják - vélekedett Krémer Balázs.