Prága mérsékli a vállalati adókat

A Vladimír Spidla vezette kabinet becslése szerint 2004-ben 118, 2005-ben 117, majd 2006-ban mindössze 87 milliárd korona lesz az állami garanciákat és az adósságkezelő ügynökség tevékenységét is tartalmazó deficit, ami azt jelenti, hogy az idén várható 6,2-ről három év alatt 4 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos hiány. Az európai uniós csatlakozás jegyében készült fiskális reformcsomag egyrészt szigorú korlátot szab a minisztériumok költekezésére, másfelől jelentősen átrendezi az adók szerkezetét. A vállalati nyereségadó mértéke 31-ről jövőre 28, majd 2006-ig fokozatosan 24 százalékra mérséklődik, és növekszik az irodaépületek értékleírásának lehetősége. A magánvállalkozók számára ugyanakkor minimáladót vezetnek be, és a 3 millió koronát meghaladó éves forgalmú cégek számára szigorítják a számviteli előírásokat (a tőzsdén jegyzett társaságok esetében például 2005-től már az IAS-szabványok alkalmazása válik kötelezővé).

Az adóreform nyomán évi 5,6-5,8 milliárd koronára becsült bevételkiesést a fogyasztást terhelő adók emelésével, illetve egyes társadalombiztosítási juttatások megkurtításával ellentételezné Prága. Csökken többek között az építési célú megtakarítások állami támogatása.

Bohuslav Sobotka pénzügyminiszternek a Reuters szerint nehéz volt olyan tervet összeállítania, amely a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták, illetve jobbközép erők számára egyaránt elfogadható. A szakszervezetek tiltakozó akciókat is kilátásba helyeztek a megszorítások ellen, a vállalkozók szövetsége pedig a Bloomberg szerint azt sérelmezi, hogy a számviteli kötelezettségek emelése ellehetetleníti a kisvállalatokat. Mindezek fényében komoly vitákra lehet számítani a javaslat július 22-én kezdődő parlamenti vitája során.