Romlik a magyar vonzerő

Magyarországra a 2001-es 2,6 milliárd után tavaly már csak 858 millió dollárnyi beruházás érkezett, és az idén ennél is kevesebbre, mindössze 700 millió dollár körüli összegre lehet számítani - jósolja a WIIW. Ez nagyságrenddel kisebb Cseh- vagy Lengyelország, illetve Szlovákia eredményénél, de Horvátország, sőt az idén már Szerbia-Montenegró is több működőtőkét vonz hazánknál. A képet azonban jócskán árnyalja, hogy - mint arra a bécsi intézet is felhívja a figyelmet - Magyarország az egyetlen kelet-közép-európai ország, ahol az FDI-adatok nem tartalmazzák a már benn lévő beruházók által visszaforgatott profitot. Ezt különböző becslések 1-2 milliárd dollár közé teszik évente, és ezt beszámítva már sokkal jobb a magyar eredmény. Mindazonáltal tény, hogy a magyar bérköltségek kiemelkedően gyors ütemben nőttek az elmúlt években - figyelmeztet a WIIW.

Összességében közel 33 milliárd dollár működő tőke érkezett a volt szocialista országokba 2002 folyamán, ebből 20 milliárd az öt vezető közép-európai államba. A mintegy 15 százalékos növekedés nagy eredmény, hiszen tavaly világszinten csökkenést mutatott a beruházások összvolumene. A régiót jellemző általános tendenciák közül a bécsi elemzők kiemelik, hogy a feldolgozóiparba egyre kevesebbet ruháznak be, ezzel szemben a közüzemi és piaci szolgáltatócégek iránt rohamosan nő az érdeklődés. A munkaintenzív termelés részben Kelet-Európába, részben Kínába tevődik át, míg egyre több nagyvállalat telepíti kutatás-fejlesztési, illetve támogató központjait Kelet-Közép-Európába.

Az idén várhatóan megtorpan a térség expanziója: az elemzés a beáramló FDI összegének mintegy 12 százalékos csökkenését jósolja. Ezen belül főként a korábban kitüntetett kelet-közép-európai országok súlya csökkenhet; az EU-csatlakozás kedvező hatásai csak később fognak megjelenni.