Rövidesen elkészül a k+f törvény

A kormány várhatóan július 16-i ülésén tárgyal a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciójáról - jelentette be Magyar Bálint oktatási miniszter. A jogszabály alapvető célkitűzése az innovációs, illetve a k+f tevékenység feltételeinek, ezen keresztül pedig elsősorban a gazdaság versenyképességének javítása, a nagy hozzáadott értéket termelő munkahelyek számának növelése. A törvény lehetővé kívánja tenni Magyarország sikeres beilleszkedését az Európai Kutatási Térségbe, segíteni akarja a hazai - főleg vállalati - k+f ráfordítások növelését, fokozatos közelítését az uniós államok átlagához, illetve a kis- és közepes vállalkozások lehetőségeinek javítását a k+f-be való bekapcsolódásra. Kívánatos, hogy a hazai ráfordítások a GDP 1 százalékáról 2006-ra 1,8 százalékára növekedjenek úgy, hogy a kiadások felét az üzleti szféra finanszírozza. A tervek között szerepel egy speciális adóhitel-konstrukció bevezetése és a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása.

A miniszter közölte, hogy 2004. január 1-jével létrehozzák a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) a tudomány- és technológiapolitika állami feladatainak ellátására, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) működtetésére. Az NKTH költségvetése önálló címként jelenik meg az oktatási tárca fejezetében. Az új hivatalt államtitkári jogállású elnök vezeti majd.

A KTIA bevételi forrásai közül a két legfontosabb a központi költségvetési támogatás, valamint a gazdasági társaságok által befizetendő járulék. Az innovációs járulék alapja az adóalanyok előző évi korrigált nettó árbevétele, mértéke az OM javaslata szerint 2004-ben e vetítési alap 0,2 százaléka. A javaslat két fontos garanciát tartalmaz az üzleti szféra számára. A költségvetési támogatás éves mértéke nem lehet kisebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évi befizetési összege, és az alapból legalább a gazdasági társaságok által befizetett összeget az üzleti szféra innovációs, k+f tevékenységére kell fordítani.

Az innovációs járulék fizetési kötelezettsége a Magyarországon bejegyzett külföldi vagy külföldi tulajdoni részesedésű vállalatokra is kiterjed - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Siegler András, a tárca kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára. Éppen a nagyvállalatok azok, amelyek támogatják a kezdeményezést. Ennek célszerűségét a gazdasági érdekképviseletek is belátták. Így írásban támogatta a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Menedzserek Országos Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség és mások.