Több romaprojektet akar az EU
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az Európai Unió jó tárgyalási alapnak tartja a nemzeti fejlesztési tervet (nft), céljaival egyetért és kész támogatni azok megvalósítását. Ez a fő üzenete annak a tárgyalási fordulónak, amelyet a strukturális és kohéziós alapokból 2004-2006 között Magyarország által elérhető közösségi támogatási keretről tegnap Budapesten tartottak.
Magyarország és az Európai Unió illetékesei között ezzel megkezdődött a hivatalos egyezkedés az elérhető támogatások konkrét részleteiről. Az első forduló keretében először megállapodás született a tárgyalási folyamat menetrendjéről. A küldöttségek környezetéből a Világgazdaság megtudta továbbá, hogy kölcsönösen eltökélt szándék a megbeszélések lezárása az év végéig, szem előtt tartva azt a lehetőséget, hogy - bár 2004. május 1-jétől csatlakozik Magyarország az Európai Unióhoz - már a jövő év első napjától indíthatók a pályázatok.
A felek megállapodtak abban is, hogy a következő, szeptemberben sorra kerülő tárgyalási fordulóig szakértői szintű egyeztetést tartanak az operatív programokban a regionális és ágazati megközelítés összhangjának érvényesüléséről, s arról, hogy az nft-ben előirányzott fejlesztések harmonizálnak-e a kormányzati stratégiákkal. Az Európai Bizottság küldöttsége Lluis Riera Figueras igazgató vezetésével jelezte azt is, hogy még intézkedésenként változhat az operatív programok struktúrája, és hogy fontosnak tartják a romakérdés erőteljesebb megjelenítését a programokban.
A közösségi támogatások felhasználásához jogi alapot teremtő keretről összesen három tárgyalási fordulót tartanak a felek, s várhatóan decemberben kerül sor a megállapodás aláírására - tájékoztatta lapunkat Veress József, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala főtanácsadója, a magyar küldöttség vezetője. A keret pontosan rögzíti majd, hogy milyen fejlesztésekhez, milyen feltételekkel, mennyi pénzt hajlandó adni az EU; s a megállapodás az aláírás után jogilag mindkét félre nézve kötelezővé válik. Magyarország Lengyelország és a Cseh Köztársaság után a harmadik jövőre csatlakozó ország, amellyel az uniós pénzügyi támogatások konkrét részleteiről az Európai Bizottság illetékesei megkezdték a tárgyalásokat.
A megbeszélések tétje Magyarország szempontjából több mint hárommilliárd eurónyi támogatás; a strukturális alapokból elvileg mintegy kétmilliárd, a kohéziós alapból pedig a becslések szerint 1,12 milliárd euró hívható le. Lengyelország után Magyarország a felzárkóztatási politika második legnagyobb kedvezményezettje a jövőre csatlakozók körében. A közösségi támogatási keret az nft öt operatív programján keresztül kerül felhasználásra a gazdasági versenyképesség növelése, a humán erőforrás, a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra, a mezőgazdaság, a vidék és a régiók fejlesztése érdekében.
