Visegrádi küszködés a deficittel

Az EU-csatlakozásra - és az egységes valuta későbbi bevezetésére - készülő államok többsége ismétlődő és nehezen kezelhető költségvetési deficittel küszködik. Viszonylag kiegyensúlyozott államháztartással - meglepő módon - csupán a szovjet rendszerben alaposan lerongyolódott balti államok, illetve Szlovénia büszkélkedhet. A közép-európai térségben szintén fegyelmezően kellene hatnia az euró tervezett bevezetésének, a szükséges szerkezeti reformok végrehajtását azonban sokfelé hátráltatja, hogy a hatalmon lévő kormányok csak gyenge parlamenti többségre támaszkodhatnak. Az uralkodó politikai formációkat emellett a választások előtt tett jóléti ígéreteik is gúzsba kötik.

Az euróhoz való csatlakozás céldátumát elsőként bejelentő Magyarország jelentős kihívás előtt áll azzal, hogy a lehető leghamarabb, gyakorlatilag a jövő májusi EU-csatlakozással egy időben alkalmazni kívánja az euró előszobájának tekintett ERM-II. árfolyamrendszer szigorú feltételeit. Az államháztartás éves hiányának a GDP 3 százalék alá csökkentése, ezzel párhuzamosan az infláció leszorítására vonatkozó megkötés, illetve az árfolyam külső beavatkozás nélküli stabilitására vonatkozó kritériumok egyidejű megtartása egyelőre jelentős próbatételnek tűnik.

Az államháztartás tavalyi hiánya a GDP 9,4 százalékára rúgott, melyből mintegy 6,3 százaléknyi tehető a 2002. évi gazdálkodás tényleges eredményének. Az idei folyamatokat tekintve az eddig folytatott költségvetési politika év végére a GDP 5,4 százalékára rúgó költségvetési hiányt eredményezne a Reuters konszenzusa szerint. A következő évre bejelentett költségvetési elképzelések 3,8 százalékos deficittel számolnak, ám az adóbevételek erőltetett emelésére irányuló kormányzati akarat a koalíciós pártokban is egyre nagyobb ellenállást vált ki, így elképzelhető, hogy a költségvetés elfogadásáig még változhat az egyenlegre vonatkozó elképzelés is. A Reuters elemzői konszenzusa a GDP 4,2 százalékára teszi az államkassza 2004-es egyenlegét.

Lengyelországnak az Európai Bizottság a tavaszi előrejelzésében 4,2 százalékos deficit/GDP mutatót prognosztizált, ennek elérésére azonban ma már nem jók a kilátások. A fiskális héjának tekintett korábbi pénzügyminiszter menesztése után az elvi jelentőségű kérdések megítélésére a gazdasági miniszter kapott kiterjesztett jogköröket. Jerzy Hausner azonban hajlik arra, hogy a növekedés és a foglalkoztatás szempontjainak a költségvetési kiadások és a deficit növelése árán is érvényt szerezzen, főleg akkor, ha a jegybank továbbra is ragaszkodik az inflációs rátát 4-5 ponttal meghaladó kamatszinthez. Hausner máris kijelentette, hogy az egységes valuta bevezetése akár 2009-ig is elhúzódhat, mert az államháztartás deficitje jövőre és 2005-ben várhatóan tovább növekszik. Ez a kijelentés annál is furcsább, mivel a GDP növekedése a kormány előrejelzése szerint jövőre 5 százalékra gyorsul, 2005-re pedig az IMF tart lehetségesnek akár 6-7 százalékos expanziót.

Csehországban a hiány GDP-hez viszonyított arányának - Brüsszel prognózisa szerint - a tavalyi 6,5 százalékról az idén 6,3 százalékra kellene csökkennie, a Bloomberg jelentése szerint viszont akár 7 százalékra is növekedhet. A kormány ugyanakkor eltökéltségét hangoztatja, hogy a mutatót 2006-ig 4 százalékra csökkenti, mert egy évvel később 3 százalék alá kell szorítani, ha az ország be akarja vezetni az egységes valutát. Vladimír Spidla miniszterelnök e célért vitte a mögötte álló törékeny koalíciót a bizonytalan kimenetelű parlamenti küzdelembe, kudarc esetére kilátásba helyezve az egész kormány lemondását. A kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel járó költségvetés-szanáláshoz nem kevesebb mint 11 törvényt kellene módosítani. A tegnapi első olvasatbeli alsóházi szavazás során az egyetlen fős többségre támaszkodó kormánykoalíció valamennyi képviselője megszavazta a csomag minden elemét, noha a balszárny képviselői korábban zajosan tiltakoztak ellene. Elemzők nagy csatározásokat várnak a szeptemberben esedékes második és harmadik parlamenti olvasat idejére.

Szlovákiában a kormány a tavalyi 7,7 százalékról az idén 5,4 százalékra szeretné javítani a deficit/GDP mutatóját. A szanálási programot azonban hátráltatja az, hogy továbbra is hiányoznak azok a bevételek, amelyektől a kormány a korábbi - a GDP 1,5 százalékára rúgó - adócsökkentések révén fosztotta meg magát. A kiadások csökkentését nehezíti, hogy Pozsony lassan haladt előre az államigazgatás reformjával, főleg a regionális és helyi kormányzatok részére való hatáskörátadással késlekedik, emiatt jelentős hatás- és feladatköri párhuzamosságok maradtak fenn. Ugyancsak elmaradások mutatkoznak az egészségügy, a nyugdíj és a munkanélküli-segélyezés rendszerének átalakításában, ahová az utóbbi években egyre nagyobb összegeket kellett a költségvetésből átutalni. A kormány most tervezi a (gyermekszámtól függő) 53-57 éves női nyugdíjkorhatár 60 évre való emelését, jóllehet az IMF és a Világbank egyaránt magasabban, 65 éves korban szabná meg mindkét nemre vonatkozóan a nyugdíjba menetel idejét.