A kormány előtt a vízumpolitika

Az EU-csatlakozásból fakadó kötelezettségének eleget téve november 1-jével vezeti be Magyarország a vízumkényszert Szerbia, Montenegró és Ukrajna állampolgáraival, így a vajdasági és kárpátaljai magyarokkal szemben. Ennek részleteiről holnapi ülésén tárgyal a kormány, ám döntés várhatóan még nem születik.

Az első hivatalos előterjesztésben - mint lapunknak Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta - a 2007-ig alkalmazható nemzeti vízumok bevezetése szerepel, melyek lényegesen olcsóbbak, mint a mai magyar, illetve az uniós vízumok (2007 után az egységes uniós vízumtarifákat kell életbe léptetni). Az árak 5, 10, illetve 15 eurót tennének ki, függően attól, átutazói, beutazói vagy hosszabb tartózkodásra szóló engedélyt kérnek. A magyar diplomácia egyelőre nem gondolkodik az ingyenes vízum lehetőségében. Ez utóbbit pedig mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), mind a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) támogatná, és nem is példa nélküli: Ukrajna és Lengyelország között most jött létre az a megállapodás, mely szerint az - ugyancsak az EU-belépéssel összefüggő - vízumkényszert csak egyoldalúan Lengyelország vezeti be, de a lengyel vízumot az ukrán állampolgárok ingyen kaphatják meg.

A 150 ezres kárpátaljai magyarságnak már az is komoly terhet jelent, hogy a kishatárforgalom megszüntetésével útlevelet kell kiváltaniuk a magyarországi utazáshoz is - mondta Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az útlevél illetékdíja, s az olyan nehézségek, mint az űrlaphoz jutás, illetve a kötelező biztosítások megkötése miatt az okmányok "beszerzési ára" a többszöröse a havi átlagjövedelemnek. Ugyanakkor a kárpátaljaiak közül több tízezer embert érint közvetlenül is a napi megélhetés szempontjából a szigorítás: a 6-7 ezer hivatalos vendégmunkás mellett sokan járnak át dolgozni idénymunkára, s sokaknak jelent kiegészítő jövedelmet a benzin- és a cigarettaturizmus, valamint egyéb áruk itt történő beszerzése vagy eladása (ilyen a liszt, illetve a dióbél is például). Ugyanakkor - mutatott rá Kovács - e pluszjövedelmek teremtik meg a számos nem ingázó kárpátaljai számára a fizetőképes keresletet, így közvetve szinte mindenki érintett.

A vízum bevezetésével összefüggésben nem készült hatástanulmány arról, hogyan érinti ez a lépés a határon túli magyarokat - mondta Bársony András. De miután az Orbán-kormány 2001 nyarán nem kért az általános szabályok alól felmentést az EU-tól, és vállalta a vízumkényszer bevezetését, a lépés a hatásoktól függetlenül elkerülhetetlen.

Míg Ukrajnában az alkotmány tiltja a kettős állampolgárság intézményének engedélyezését, a vajdasági magyarok esetében erre meglenne a jogi lehetőség, és az utazási feltételek megnehezítésével ez vált a VMSZ legfőbb követelésévé. A szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett, honlapján felmérést végez. Eszerint az oldalt látogatók 72 százaléka tartja elengedhetetlennek a kettős állampolgárság bevezetését. Kasza József VMSZ-elnök üdvözölte ugyan Kovács László külügyminiszter azon hét végi nyilatkozatát, mely szerint Magyarország kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kérdésben a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az EU-val, ám úgy vélte, félő, hogy csak időhúzásról van szó. Bársony András szerint azonban a nyitottság úgy értendő, hogy konkrét javaslat esetén készek tárgyalni, s akkor, ha az nem veszélyezteti Magyarország elkötelezettségét az EU-tagság irányába. Az etnikai alapon nyújtott, alanyi jogon járó kedvezmény lehetőségét a magyar és az uniós jogszabályok egyaránt kizárják. Kasza József szerint ugyanakkor nem a vajdaságiaknak, hanem az anyaország kormányának kellene javaslattal előállnia.

A kisebbik koalíciós párt testületei egyelőre nem foglalkoztak hivatalosan a kettős állampolgárság, illetve a vízumpolitika kérdésével, így csak személyes véleményemet mondhatom el - jelentette ki Szentiványi István. A politikus szerint a két kormánypárt között egyetértés van abban, hogy a lehető legolcsóbban és többszöri beutazásra jogosító megoldásokat kell keresni, így Szentiványi István szerint támogatható akár az ingyenes, lengyel-ukrán megoldás is, ez egyben a magyarországi magyarok számára is könnyítené a határontúliakkal való kapcsolattartást. Ugyanakkor a képviselő szerint megfontolandó a kettős állampolgárság bevezetésének lehetősége is, erre vannak európai példák, és nem sért semmilyen előírást az olyan megoldás, mely például nyelvi és kulturális ismerethez köti az állampolgárság kiadását. (DG-TE)