Bátorítás a korai nyugdíjazásra

Miután a vidéki területek strukturális munkanélküliségének csökkentése általában a mezőgazdaságon kívüli munkahelyteremtés kísérletét jelenti, az, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelmeket milyen mértékben veszik figyelembe a munkanélküliségi, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok kiszámításánál, ösztönzőleg vagy visszariasztólag hathat az agrárszférán kívüli munkavállalásra - írja a bizottsági tanulmány.

A csatlakozó országok némelyikében azonban a gazdák életkori struktúrája nem teszi reálissá a mezőgazdaságon kívüli munkavállalás elősegítését. Ebben az esetben alternatívát jelenthet a korai nyugdíjba vonulás bátorítása, feltéve, hogy ez a szektor gyorsabb újjászerveződéséhez vezet. A tagjelöltek közül eddig csak Lengyelországban vezettek be egy az unióshoz hasonló, a gazdákat korai nyugdíjba vonulásra ösztönző rendszert, amely azonban nem sok hatást gyakorolt a mezőgazdaság szerkezeti átalakulására.

A korai nyugdíjazási formák uniós tapasztalatai azt mutatják, hogy azok előmozdították ugyan a menedzseri feladatok átadását a fiatalabb generációnak, de a földtulajdon szerkezetében nem sok változást hoztak. Részben azonban éppen a tagjelölt országokban jellemző, a gazdák számára viszonylag korai nyugdíjba vonulást lehetővé tevő társadalombiztosítási rendszerekkel magyarázható, hogy itt a 64 éven felülieknek a mezőgazdaságban dolgozó aránya jóval alacsonyabb a tizenötökben regisztráltnál. Az agrárnépesség elöregedése Észt-, Csehországra és Szlovákiára jellemző, míg a többi tagjelölt esetében csökken az idősebb korosztály súlya. Romániában és Lengyelországban azonban a mezőgazdaságból élő aktív lakosság még mindig több mint 20 százaléka 64 év feletti.

Tekintettel a gazdák alacsony képzettségi szintjére, az agrárium szerkezeti gondjainak enyhítéséhez az is hozzájárulhat, ha kapcsolatot teremtenek a jövedelemtámogatás és a képzés között. Lengyelországban és Litvániában különösen nagy a pusztán alsófokú végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdasági népességen belül. Észtországban és Magyarországon viszont a felsőfokú végzettségűek aránya körükben megközelíti a 10 százalékot.