Életképes-e a forgatókönyv?

A felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza. Visszahívással szűnik meg a megbízás, ha a felügyelet elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény ezen passzusai állhatnak annak a körvonalazódó kormányzati forgatókönyvnek a hátterében, amelynek első elemeként a kormányszóvivő már szerdán, még a PSZÁF említése nélkül, de utalt arra: létezhetett olyan állami szerv, melynek hosszabb ideje tudomása lehetett a brókerbotrányról, és eszköze is lett volna annak feltárására.vben többször is konfrontálódó Szász Károly távozását egyik koalíciós párt sem bánná. Mint egy kormánypárti politikus lapunknak fogalmazott: bár egyeztetés nem volt, ha a szakmai alkalmatlanság megalapozottan megkérdőjelezhető, a politikai konszenzus lényegében megvan leváltására. Míg a koalícióval ugyancsak többször szembekerült jegybankelnök, illetve legfőbb ügyész leváltásában megkerülhetetlen szerepe van a köztársasági elnöknek, a PSZÁF élén történő vezetőváltás a jogszabályok szerint a kormánytöbbség kizárólagos hatáskörében tartható.

Kérdés, lesz-e mire alapozni az indítványt: a pénzügyminiszter néhány hete soron kívüli tájékoztatást kért a K&H-csoportnál az elmúlt években lefolytatott felügyeleti vizsgálatokról, ellenőrzésekről, és mint a tárca tegnap kiadott közleményében rögzíti, "a jelentés néhány megállapítása arra enged következtetni: a felügyelet hosszabb ideje tudhatott a K&H-bankcsoportnál folyó visszaélésekről". A jelentés szerint ugyanis a felügyelet 2002. július 23-án kapott tájékoztatást arról, Kulcsár Attilának hamis brókerigazolványa van. Ám a felügyelet tegnap ugyancsak közleményben jelezte, elírás történt, a Közép-európai Brókerképző Alapítvány igazolását a felügyelet nem 2002. július 23., hanem 2003. július 23. napján vette kézhez. Ezt a Világgazdaságnak az alapítványnál is megerősítették. Az alkalmatlanság másik "bástyája" ugyancsak a PSZÁF jelentésében szerepel a PM szerint: a felügyelet már 1998-ban felfedezett a K&H Bank értékpapírcégénél egy olyan ügyfél-nyilvántartási rendszert, amely gyakorlatilag Kulcsár Attila "magánnyilvántartásaként" működött. 1999-ben újból megállapították a hiányosságot, majd amikor 2000-ben a bank új informatikai rendszerre tért át, a felügyelet úgy tekintette, mintha a cég elfogadta volna korábbi kifogásait. A PSZÁF közleménye azt rögzíti, nem volt arról információja, hogy egy korábbi informatikai rendszer Kulcsár "magánnyilvántartásaként" tovább működött, az informatikai rendszerek jogszabályi megfelelőségéről a 2002-es ellenőrzés során több nyilatkozatot tettek az e rendszereket szállító szoftvertársaságok, s a könyvvizsgáló.

jellemezhető az egyre nyilvánosabbá váló kormányzati tö-

rekvés Szász Károly PSZÁF-elnök visszahívására. A szakmai

alkalmatlanság egyik bizonyítékának szánt elem máris megdőlni látszik.

Dudás Gergely-->