Kétlépcsős népügyvédtörvény

Elkészült a jogi segítségnyújtásról szóló törvény tervezete, amely a jelenleginél szélesebb társadalmi rétegeknek nyújt állami támogatást a jogvitákban. Ugyanakkor - az erőforrások észszerű felhasználása végett - differenciálja a segítség feltételrendszerét. A támogatást rászorultsági alapon, magánszemélyeknek biztosítja. A kedvezményezett a bírósági eljárásban teljes vagy részleges költségmentességet kaphat, illetve a költségek megelőlegezésében az úgynevezett költségfeljegyzési jogban részesülhet. Ha szükséges, pártfogó ügyvédi képviseletre is jogosult - nyilatkozta a Világgazdaságnak Demeter Judit, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke. Hozzátette: peren kívüli támogatás lesz a jogi tanácsadás és okiratkészítés, amelynek jogszabályban meghatározott díját az állam viseli, vagy megelőlegezi a közreműködő jogi segítőnek.

Teljes költségmentességet a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő jövedelem esetén élvezhet a rászoruló. A költségfeljegyzési jogra a minimálbér alatti jövedelem ad lehetőséget. A jogosultságról - esetenként annak megvonásáról -, a támogatás formájáról és mértékéről az Igazságügyi Minisztérium megyeszékhelyeken működő jogi segítségnyújtó hivatalai döntenek majd. A támogatást - jövedelmi-vagyoni viszonyainak igazolásával - egy formanyomtatványon kell az ügyfélnek kérnie. Mód lesz azonban arra is, hogy sürgős esetben közvetlenül a jogi segítőhöz forduljon, s a szolgáltatást követően bírálják el rászorultságát. A leendő törvény egyébként kisebb ügyekben, rászorultsági vizsgálat nélkül is biztosítja a jogi eligazítást, felvilágosítást az érdekeltnek. A hivatal gondoskodik a munkában önkéntes alapon közreműködő ügyvédek, közjegyzők, civil szervezetek nyilvántartásba vételéről és díjazásuk megfizetéséről is.

A törvényjavaslat az ősszel kerülhet a parlament elé. Első lépésként - 2004-től - a jogi tanácsadás és okiratszerkesztés szolgáltatások megteremtését célozza, a perekben 2006-tól érvényesülnének az új szabályok - mondta a főcsoportfőnök aszszony. Ennek egyik indoka, hogy ma nincs peren kívüli segítségadás, míg a perekben - ha nem is a 2006-tól tervezett szélesebb körben - jelenleg megvan a lehetőség a kedvezményekre. Ezek újraszabályozása, a peren kívüli segítségadás beindítása és a pártfogó ügyvédi, valamint a kirendelt védői díjak emelése az előzetes becslések szerint hárommilliárd forintot meghaladó költségvetési többletet igényel. Ezt az összeget a törvény fokozatos bevezetésére figyelemmel 2004-re és 2006-ra kell biztosítani.