Megszűnik az aranyrészvény

A héten még nem kerül a kormány elé az államot megillető szavazatelsőbbségi, az úgynevezett aranyrészvény megszüntetését célzó jogszabálytervezet, tudta meg a Világgazdaság. A koncepció tegnap a közigazgatási államtitkári értekezleten napirendre került, ám még további egyeztetésekre van szükség a három felelős minisztérium - a gazdasági és közlekedési, a pénzügyi és az igazságügyi tárca - között, azt véglegesítendő. Úgy tudjuk, a héten újabb egyeztetést tartanak a kérdésről.

Az állam tulajdonában lévő aranyrészvények sorsát érintő egyeztetésbe nem vonták be az ÁPV Rt.-t, hiszen már alig egy-két esetben (ilyen a Mol Rt.) gyakorolják ők a tulajdonosi jogokat. Ez ugyanis szinte kizárólag szakmai kérdés, ezért a területért felelős minisztériumok feladata - mondta el lapunknak Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke. Az állam képviselőjének, mint minden részvényesnek, meg kell küldeni az éves mérlegeket, a jelentéseket és az üzletmenettel kapcsolatos egyéb ilyen jellegű dokumentumokat, s ezeken felül a tulajdonosi jogok gyakorlása tulajdonképpen abban merül ki, hogy tagokat delegálhatnak az adott cég igazgatóságába és felügyelőbizottságába. Ők folyamatosan ugyan figyelemmel kísérik a cég tevékenységét, de nemigen szólnak bele az üzletmenetet érintő kérdésekbe (mint például az üzleti terv, az osztalék megállapítása), csak olyan sarkalatos terveknél hallathatják véleményüket, mint a működési kör radikális megváltoztatása, vagy a márkanév megszüntetése.

A szavazatelsőbbségi részvény megszüntetésére az uniós jogharmonizáció miatt van szükség. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a privatizált cégekben az állam fennmaradt többletjogosítványai sértik a tőkemozgás szabadságát: akadályozzák a határon átívelő fúziókat és felvásárlásokat, hátráltatják a tőkebefektetést, védelmet nyújtanak egyes nemzeti nagyvállalatoknak az átvételekkel szemben. Azáltal, hogy fékezik

a közvetlen és portfólióbefektetéseket, nemcsak a tőke szabad áramlása, de a letelepedés szabadsága elé is akadályokat gördítenek. Az uniós szabályozás szerint az állam a tulajdonosi jogok korlátozására alkalmas jogosítványokat csak akkor tarthat fenn, ha a közrend vagy közbiztonság védelmében vizsgálja felül a privatizált cégek tulajdonosi döntéseit. Így az államnak legfeljebb utólagos vétójoga lehet, amihez szoros határidő, illetve indoklási kötelezettség járul.