BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Színlelt szerződések a bíróság előtt

A bírósági gyakorlat szerint a munkaszerződés és a vállalkozási, megbízási szerződés - elnevezéstől függetlenül, ha az ismérvek fennállnak - munkaviszony. Várhatóan nő a perek száma.

A munka törvénykönyvének módosításával számos munkáltató kényszerült arra, hogy átalakítsa az eddigi foglalkoztatási szerződéseket. Várhatóan nő majd a munkaviszony tartalmi ismérveivel kapcsolatos perek száma is - mondta lapunknak Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. A munkáltatók a közelmúltban igyekeztek "tisztába tenni" a megállapodásokat azokkal, akik ugyanazt a tevékenységet munkaszerződés és vállalkozási, megbízási szerződés alapján is végezték. Az eddigi bírósági gyakorlat szerint a két jogviszony - elnevezéstől függetlenül, ha az ismérvek fennállnak - munkaviszony, és a kétfajta díjazás összege a munkabér. Így vita esetén a foglalkoztatott reménynyel léphet fel a vállalkozási díjjal megemelt összegű munkabérnek megfelelő járandóságokért, a végkielégítésért, szabadságmegváltásért, távolléti díjért.

Igaz, nincs két teljesen egyforma ügy. Az sem feledhető, hogy amikor egy vállalkozói, megbízási szerződést utóbb munkaviszonynak nyilvánít a bíróság, az nem csak a munkáltatóra, a foglalkoztatottra is vonatkozik. Az érintettek kötelesek kölcsönösen, visszamenőlegesen rendezni a különböző járulékokat, adókat. Az elszámolás vissza is tarthatja a feleket a per végigvitelétől. Gyakori a peren kívüli megegyezés.

Az ilyen peres ügyek többségében megszűnik az adott, nem munkaviszonynak nevezett jogviszony. Ám a felperes azzal érvel, munkaviszonyban állt, s kéri annak megállapítását, hogy a megszüntetés jogellenes volt, és igényli járandóságait. A bíróság azt vizsgálja, mi a szerződés elnevezése, milyen körülmények között született, polgári, vagy munkajogi szerződésre irányult a felek akarata. Ez kitűnhet a szerződés szövegéből és abból, hogy a jogviszonyban milyen ismérvek fedezhetők fel. Munkaviszonyra utal egyebek közt a személyes munkavégzési kötelezettség, a foglalkoztató széles körű utasítási joga, a munkaidő, munkarend munkáltató általi meghatározása, a munkáltató eszközeivel való munkavégzés. Idetartozik a munkáltatói költségviselés, a rendszeres díjazás.

Július óta a munkaviszonynak a bírósági gyakorlat kialakította ismérvei élnek a törvényben. Az igazságszolgáltató fórum a szerződést továbbra sem elnevezése, hanem tényleges, tartalmi elemei alapján vizsgálja - hangsúlyozta a bírónő. Bizonyos kérdésekre azonban a törvény sem ad eligazítást, változatlanul problémát okoz, ha a feladat - természete folytán - ellátható polgári jog- és munkaviszonyban is. Ilyen az újságírói, az előadói, művészi vagy például a fuvarozói tevékenység. A bíróság számára ekkor elsősorban a felek szerződési akarata az irányadó.

Nagyobb cégeknél különösen gyakori, hogy a foglalkoztatott gazdasági társaságot, bt.-t alapít. Cége szerződik a vállalattal, ahová ő ugyanúgy bejár naponta, tevékenykedik, mintha munkaviszonyban lenne. Aztán a vállalat megszünteti a szerződést, és az érdekelt a bírósághoz fordulva kéri annak megállapítását, hogy őt, illetve cégét valójában munkaviszonyban alkalmazták. A megoldásra nincs kialakult gyakorlat - mondta a bírónő. A társaságnak számlázott jövedelmet esetleg kártérítésként követelheti a foglalkoztatott.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.