Új adatok régiós tervezéshez
A közép-magyarországi régió mutatói az országos adatokkal összevetve kiemelkedő fejlődési dinamikát tükröznek, másrészt rendkívül erőteljesek a belső ellentmondások. A térségben a 21. század színvonalát képviselő informatikai parkok éppúgy megtalálhatók, mint a jelentős munkanélküliséggel sújtott elmaradott területek - állapítja meg Budapest és Pest megye most elkészült társadalmi atlasza. A régió fejlesztési ügynöksége, a Pro Régió úttörő vállalkozásba kezdett, amikor a statisztikai adatokat felhasználva a változásokat, s a mai helyzetet térben, atlasszerűen ábrázolta. Az összefoglaló fontos segédeszköz az önkormányzatok, területfejlesztési szakemberek számára a különböző pályázatok előkészítésénél, illetve alapja lehet a térséget érintő tervezésnek, fejlesztési elképzelések kidolgozásának.
A régió az országos GDP 42 százalékát termeli, ám ezen belül 34-35 százalék a főváros részesedése. Az agglomeráció gazdasága további 5-6 százalékot jelent, míg a megye többi területére 2-3 százaléknyi GDP-termelés jut.
A térség súlya kiemelkedően magas az országba érkező külföldi tőke befogadásában. Az elmúlt tíz évben a Közép- és Kelet-Európába érkező külföldi tőke 20 százalékát a budapesti agglomerációban fektették be. A vállalkozások túlnyomó része azonban a fővárosban és a bevezető főutak mentén telepedett meg.
Az ipar a gazdaság ágazati szerkezetében a második helyre szorult vissza. Az első helyen a szolgáltatások állnak, s ezen a szektoron belül a főváros mellett az agglomeráció is magas értékeket mutat. A megye más részein viszont alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. Az atlasz tartalmazza többek között az infrastruktúrával, a lakásállománnyal, az iskolázottsággal, a foglalkoztatottsággal, a jövedelmekkel kapcsolatos adatokat, illetve elemzéseket is. (VG)
