Aluljárókban, utcai pavilonokban, de "rendes" könyvesboltokban, sőt nagykereskedésekben is feltűntek a közelmúltban sikerkönyvek rossz minőségű hamisítványai. Az érintett kiadók szakértővel vizsgáltatták meg a próbavásárlások során beszerzett példányokat, és megállapították: a hamisítványok feltehetőleg kisebb nyomdákban, az eredeti kópiák másolásával előállított könyvek. A szerzői és szomszédos jogok megsértésének minősülő bűncselekmény elkövetéséhez némi tőke, könyvpiaci ismeret és kapcsolat egyaránt kell. A sértettek, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) vezetője, Zentai Péter László szerint így alighanem gyorsan felderíthetők lennének a tettesek.

A kiadók által felkért magánnyomozó felderítette tényekkel és a nyomdai szakvéleményekkel alátámasztott, februárban tett feljelentés ellenére a hatóság eddig nem tudott érdemi eredményt felmutatni.

A kárt csak becsülni lehet, de az biztos, milliós nagyságrendről lehet szó - véli Timár Miklós. A Konkrét Könyvek kiadó vezetője szerint hamisítani csak többezres példányszámban érdemes, mert a bűncselekmény komoly felkészülést és kapcsolatokat feltételez. A hamisításon a haszon is jelentős: a könyvek az eredetivel megegyező áron kerülnek forgalomba, de csak a nagyon szűken vett nyomdai költséget kell állni. Ez a kiadásukban 16 ezer példányban megjelent Malota-könyv esetében alig 200 forint - a kereskedelmi ár 1980. Csak beszkennelnek egy eredeti művet, s kinyomtatják, így a hamis könyvek gyakran ferdék, papírjuk minősége változó, a nyomtatás több helyen elmosódott. Ám az átlagos vásárló ezzel csak otthon szembesül. A kár így kettős: a rossz minőség miatt az olvasó a kiadót okolhatja. A Konkrét Könyvek februárban tett feljelentést a rendőrségen, ám azóta semmilyen fejleményről nem tájékoztatták őket. Az ügyben a XIII. kerületi kapitányság folytatja az eljárást, ahol lapunknak a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívántak nyilatkozni.

Most hallok először arról, hogy hamisított könyvek kerültek forgalomba - jelentette ki Zentai Péter László. Az MKKE igazgatója szerint a Magyarországon eddig példátlan bűncselekmény azért is furcsa, mert a kiadók, nagykereskedések, könyvesboltok hálózata viszonylag zárt láncot alkot, ahol az eladással foglalkozó szereplők mindegyikének igazolnia kell, honnan jutott az egyes művekhez. A hamisítás minőségétől függ, mekkora beruházást igényel az illegális vállalkozás, de nagyobb, az olvasók megtévesztésére alkalmas mennyiség esetén már azt sem lehet nehéz megállapítani, melyik nyomdában készülhettek a példányok. Zentai furcsának véli, hogy megéri a műveket hamisítani nálunk a kis példányszám miatt.

Nagyon visszaszorult, de még van a könyvforgalmazásnak szürkezónája, véli Kolosi Tamás. A Sorstalanságot kiadó Magvetőt is magában foglaló Líra és Lant Rt. vezetője szerint erre vezethető, hogy megjelenhetnek hamis kiadványok. Kertész Imre könyvét a Nobel-díj átadását követően több mint 300 ezer példányban adták el, így a hamisított példányok forgalma nem lehet jelentős. Ám ezek felbukkanása a hálózatoktól független utcai, esetenként alkalmi pavilonokban, kisebb, vidéki könyvesboltokban valószínű eddigi tapasztalataik alapján.