Járai: Jövőre hét százalék is lehet a drágulás

Elérhető a 2008-as euróbevezetés, de úgy gondoljuk, csak gyökeres gazdaságpolitikai fordulattal valósítható meg a cél - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a soproni közgazdász-vándorgyűlés zárónapján. Ha a céldátum nem teljesül, fennáll a veszélye, hogy a külföld részéről befektetésellenes légkör alakul ki - figyelmeztetett a jegybankelnök. A fiskális politikára nagy feladat hárul, államháztartási reformokat kell végrehajtani, kiadáscsökkentő lépésekre van szükség - hívta fel a kormány figyelmét az MNB elnöke. A költségvetést egyensúlyba kell hozni, de szerencsésebb lenne, ha ez nem bevételnövekedéssel valósulna meg - tette hozzá Járai. A jegybankelnök problematikusnak nevezte, hogy az adósságállomány 2001-ben még csak a bruttó nemzeti össztermék 52-53 százaléka volt, míg mostanra elérte a 60 százalékot.

A 2003-2004-es időszak nem lesz kedvező az infláció szempontjából, az idén év végére 5-5,5 százalék, jövőre éves átlagban 6,5-7 százalék lehet a drágulás mértéke. Remélhetőleg az áfahatás egyszeri lesz, amelynek megvan a kockázata, de több ilyen sokkot biztosan nem lehet adni az inflációnak - állapította meg. Az áfanövelés inflációs hatását nem kell erősebb forinttal kompenzálni. Van egy másodlagos hatása az emelésnek: az, hogy az első hónapokban megugró infláció beépül a várakozásokba - ezért ezt a monetáris politikának kezelnie kell.

A jegybank az elmúlt időszakban sikeresen küzdött az infláció ellen, de a monetáris politika is követett el hibákat - ismerte el Járai, aki szerint 2001-ben a teljes lebegtetést kellett volna választani.

Az ERM-II. árfolyamrezsimbe történő belépéssel kapcsolatos informális tanácskozások elkezdődtek, az EU részéről megfogalmazódott legfontosabb igény, hogy egy kemény követelmény van: hiteles, elfogadható, konzisztens gazdaságpolitikai program kell. Az előző programból szinte semmi nem teljesült - hívta fel a figyelmet Járai Zsigmond, aki szerint a mostani teljesíthető, ha megvan a határozott akarat. (VG)