Variációk egy témára

Esetenként a kívülállónak ugyan úgy tűnhet, a PPP egy egyenkonstrukciós forma, amelynek szerződésében csak a szereplők nevének, a beruházás tárgyának s a finanszírozás rubrikáinak a helye van kipontozva mint kitöltendő. Ám ez koránt sincs így, szögezi le Tasi Péter, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. szakértője, aki egyébként diplomamunkáját is a PPP-ből készítette el. Számos variáció létezik, ám ezek alapján tulajdonképpen három alapvető formát azért meg lehet különböztetni.

A tisztán koncessziós típusú PPP esetén a magánszférára hárul a beruházás finanszírozási forrásainak előteremtése. Ahelyett, hogy a projektből származó kockázatokat közösen viselnék, a köz- és a magánszereplők előre megosztják egymás között az azonosított kockázatokat. Ez szerződéses megállapodásokban történik, amelyekben rögzítik a kockázatok, a finanszírozás és a hatáskörök viselésének részleteit, például úgy, hogy a kormányzatra hárulnak a politikai

kockázatok, míg a privát szereplő viseli a kivitelezési és kereskedelmi kockázatokat. Sajátossága ennek a konstrukciónak, hogy a szervező társaság, jóllehet kizárólagosan rendelkezik a koncesszióból fakadó jogokkal, általában csak minimális eszközzel bír, és másodlagos szerződésekben a kockázatot tovább teríti újabb szereplők felé.

A koncessziós típusú PPP-k a leggyakoribbak. Számos példát találhatunk rájuk egész Európában, kezdve az Egyesült Királyság és Franciaország közötti Csalagúton, a kelet-közép-európai új autópálya-építések konstrukcióin (például az M5-ös Magyarországon), vagy a Tejo portugáliai hídjának építésén át egészen a Nagy-Manchesterben megvalósult villamosközlekedési rendszerig.

A koncessziós időszak lejártával három lehetséges opció van: vagy a szerződést meghosszabbítják (ugyanaz a magánszereplő működteti tovább is a projektet, a tulajdonjog nem változik); vagy a tulajdonjog átszáll a közszférára (amely a továbbiakban hasznosítja a létesítményt, akár úgy, hogy az újabb tendereztetés eredményeként az eredeti koncesszió kedvezményezettje, vagy egy másik magánszereplő nyeri el a hasznosítás jogát); vagy pedig a projekt befejeződik.

A Joint venture típusú PPP-k esetében a projekt teljes életciklusa alatt folyamatos a köz- és magánszektor közös elkötelezettsége. Ezekben az esetekben a privát szektor részvétele a beruházás finanszírozásában éppen ezért kevesebb, mint 100 százalék. A magán- és a közszereplők a projekten belül megosztják a hatásköröket, a kockázatokat, és a finanszírozást is közösen végzik, mint egy közösen létrehozott közhasznú társaság tulajdonosai. Habár vannak kivételek, általánosságban azt lehet elmondani, hogy olyan arányban oszlanak meg a kockázatok és később a profit is, amilyen arányban a felek részt vállalnak a projekt megvalósításában. A PPP ezen formájára jellemzően infrastrukturális beruházások során találhatunk példákat, ahol az infrastrukturális berendezések - részben vagy teljes egészében - a kormányzat tulajdonában vannak (például repülőterek), vagy ahol az érintett felek - például regionális (ön)kormányzatok - mindegyikének szoros együttműködése teheti csak sikeressé a projektet.

Erre a formára lehet példa a franciaországi Vatry új teherforgalmi repülőtere, az EBRD által támogatott koncesszió a szentpétervári repülőtér új utastermináljának építésére, vagy a Franciaországot és Olaszországot összekötő Mont Blanc-alagút.

Vegyes formák is léteznek a PPP-ben szép számmal. Ebben a formában a projekt több komponensre bomlik, de a terv egésze fölött egy teljesen állami tulajdonban lévő társaság lát el ellenőrző funkciókat, s ez a társaság mintegy összekötő kapocsként viselkedik a projekt számos összetevője között. Ebben a formában a tervnek legalább néhány összetevőjét a magánpiacra viszik különálló koncessziókként, vagy kulcsrakész átadási szerződésekként, vagy kivitelezési konstrukciókként.

A PPP-k e formájának alkalmazása mind nagyobb teret nyer a viszonylag összetett projektekben, s azokban, amelyeknek összevetői könnyen elhatárolhatók. Ilyen a Dániát Svédországgal összekötő híd, a Westerschelde-alagút Hollandiában, a Brüsszel és Hollandia közötti nagy sebességű vasút.



z A PPp a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja annak feladatait, és ezért a szolgáltatásért az állam és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybevevője szolgáltatási díjat fizet. A konstrukció keretében az állam mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást, milyen minőségben és

mennyi ideig - jellemzően 20-30 év - kíván igénybe venni, tehát a szolgáltatás nyújtását a magánszektor végzi, az állam monitoringszerepet tölt be.