Az 1990-es évek első felében az EU-ban a foglalkoztatottak 22 százaléka az iparban dolgozott. Ez az arány 1990-ben Németországban volt a legmagasabb, meghaladta a 32 százalékot, Hollandiában pedig a legalacsonyabb, nem érte el a 20 százalékot sem. Az ezt követő időszakban szinte minden tagországban egyenletesen csökkent az iparban foglalkoztatottak aránya. Az egyedüli kivétel Írország volt, ahol az 1990-as évek első felében még nem következett be változás az iparban foglalkoztatottak arányában, az évtized végén azonban már itt is csökkenést regisztráltak.
Az EU egészében 1990-hez képest 24 százalékkal esett vissza az iparban foglalkoztatottak száma 2002-ig. A legnagyobb csökkenés, több mint 30 százalékos Németországban és Olaszországban következett be. A tagállamok közül csak Spanyolországban haladta meg a foglalkoztatottak aránya az 1990-es szintet, 2,1 százalékkal, miközben a termelés 20 százalékkal nőtt.
Az EU ipari termelékenységi indexe 1990-től 2002-ig 55 százalékkal, ezen belül 1995 és 2002 között 21 százalékkal emelkedett. A tagállamok közül 1995 és 2002 között az osztrák, a portugál és a német index emelkedett a legnagyobb mértékben, 30-47 százalékkal. A tagállamok közül egyedül Spanyolországban figyeltek meg csökkenést.
A termelékenység színvonalát az egy teljes munkaidős foglalkoztatottra jutó termelési érték mutatja. Ez az országcsoport átlagában 2001-ben több mint 60 ezer - vásárlóerőre átszámított - euró volt. Az unió átlagát a holland ipar termelékenysége közel 50 százalékkal, a belga iparé mintegy 30 százalékkal haladta meg 2001-ben.
A nagyobb gazdaságok közül a francia termelékenység 16 százalékkal volt magasabb az átlagnál, az angol index az átlagnak megfelelően alakult, míg a német kis mértékben elmaradt tőle. A 15 tagállam közül Görögország és Portugália termelékenysége a legalacsonyabb, 52-53 százaléka az EU termelékenységének. (MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.