A lakosság nagyobbik részének nincs megtakarítása

A felnőtt lakosság 41 százaléka rendelkezik megtakarítással, nagyobbik része viszont nem, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet felmérése. Főleg a férfiak, diplomások, havi nettó 140 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban, illetve vidéki nagyvárosban élők felülreprezentáltak a spórolt pénzzel rendelkezők között.

A rendszeresen végzett vizsgálat azt is feltárja, hogy hányan, mire gyűjtik a pénzüket. Legtöbben váratlan kiadásokra (a megkérdezettek 18 százaléka), majd a gyermekek jövője (17), lakás- vagy ingatlanvásárlás (12) következik. Nincs konkrét célja 11 százaléknak, majd azután jön a rangsorban a nyugdíjas évekre készülés (8), autó (7), utazás és üdülés (6), nagyobb értékű műszaki cikk vásárlása (4), továbbá ház- vagy lakásfelújítás (4). Idősebbek közül viszonylag sokan spórolnak temetésre vagy sírkőre.

A váratlan kiadásokat az átlagosnál nagyobb arányban részesítik előnyben a nők, 50 évesek és idősebbek és diplomások.

A gyerekek jövője a 30-49 évesek és vidéki nagyvárosiak számára különösen fontos megtakarítási cél.

Lakás vagy ingatlan vásárlásánál a 20-29 évesek és a vidéki kisvárosokban élők a legerősebben felülreprezentáltak.

A nyugdíjas évek az 50-59 éves korcsoport számára kerülnek előtérbe.

Az autót kiemelkedő arányban nevezték meg a férfiak, 40 évesnél fiatalabbak és a legmagasabb jövedelműek.

Utazásra, üdülésre kiemelkedő mértékben spórolnak a 30 éven aluliak, illetve a budapestiek.

A megtakarítások leggyakoribb formája továbbra is a forintbetét, a válaszadók kétharmada számára. A készpénz népszerűségét 28 százalékos mutatója igazolja. Harmadik helyen az életbiztosítás áll, 15 százalékkal, majd az értékpapír következik 9, és az önkéntes nyugdíjpénztár 7 százalékkal.

Öt százaléknál kevesebben említették a devizabetétet, ingatlant és a befektetési alapot.

A korábbi évekhez képest a megtakarítással rendelkezők aránya alig változik, hiszen 40-45 százalék között mozog.

A megtakarítások fő céljai azonban alaposan megváltoztak az elmúlt időszakban. A három évvel ezelőtti második negyedévi felmérés során szintén a váratlan kiadás szerepelt az első helyen, de akkor még a válaszadók 30 százalékánál. Akkor többen tartották fontosnak a lakás- vagy ingatlan-vásárlást, mint azt, hogy a gyermekek jövőjére tegyenek félre pénzt.

Három év alatt jobban előtérbe került az autó, mint fő megtakarítási cél. Az utazásra-üdülésre, illetve a műszaki cikkekre vágyók aránya többé-kevésbé változatlan maradt.

A megtakarítási formák közül a forintbetétet 2000-ben ugyanúgy a válaszadók 65 százaléka választotta, mint most. A készpénznél is maradt a három évvel ezelőtti, 28 százalékos arány. Az életbiztosítás tartja harmadik helyét.

Valamelyest veszített pozíciójából a devizabetét és az ingatlan. Megjelent viszont a befektetési alap, mint érzékelhetően terjedő befektetési forma.

A bankpiaci felmérést a GfK Piackutató Intézet minden negyedévben elvégzi; a tizenöt éves és idősebb felnőtt lakosságot fontos szempontokból képviselő 1 000 fő személyes megkérdezésével.