Áttörés a védelempolitikában
Brüsszel
Novemberben várható átfogó elnökségi papír arról, hogy a reformviták kapcsán milyen többségi álláspontok kristályosodtak ki a még nyitott kérdésekben. Addig az olasz diplomácia kétoldalú megbeszélések sorát vezényli le majd az európai alkotmánytervezetről - derül ki a Brüsszelben pénteken véget ért "félidős" csúcstalálkozó közleményéből. A legutóbbi, másfél napos találkozó több mint felét a kormányközi konferenciával (IGC) összefüggő kérdések áttekintése vitte el, ami ugyanakkor még mindig nem volt igazi vita.
A résztvevők egyelőre még inkább csak a jellemzőbb országálláspontot ismertették, ám Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szerint már ez is hasznos hozzájárulást jelenthet a további eszmecserék szempontjából, lévén, hogy világosabb frontok mentén folyhat majd a munka. A csúcs idején talán egy olyan téma volt, ahol látványos elmozdulásra került sor a korábbiakhoz képest: a védelempolitikai együttműködés szabályozása. A konventszöveg itt még nem állított fel végleges képletet, mivel a tagországok közül többen is ódzkodtak attól, hogy rábólintsanak az ezt óhajtó országok szorosabb együttműködésére. Egyfajta visszatartó erőt jelentett itt többek számára Francia-, Németország, Belgium és Luxemburg tavaszi kezdeményezése önálló európai tervezési és operatív irányítási kapacitás megteremtésére, amit akkor sokan az amerikai NATO-politika nyílt alternatívájaként értelmeztek.
A mostani csúcsdöntés hátterében diplomáciai források szerint az a szándék áll, hogy elejét vegyék az EU-kereteken kívül formálódó képződmények kialakulásának, valamint annak, hogy bármilyen "szorosabb formáció" zárt jelleget öltsön. Záró sajtóértekezletén maga a vendéglátó olasz kormányfő, Silvio Berlusconi is így jellemezte az elvi egyezséget.
A csúcs előtt a legtöbbet emlegetett sarokkérdések kapcsán a bizottsági összetételnél, ha csökkenő támogatás mellett is, de láthatóan kitart a többségi álláspont a "minden országnak egy biztos" elv érvényesítésére, míg a többségi szavazás esetében az eddig legszívósabban ellenálló spanyol diplomácia immár nyíltan is felvetette a rugalmasabb hozzáállás lehetőségét. José-María Aznar miniszterelnök sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy kormánya kész bármit megvitatni, ami "megőrzi a nizzai intézményi egyensúlyt", és egy átfogóbb csomag része. Spanyol részről ugyanakkor azt is értésre adták, hogy továbbra is ragaszkodnak a szavazati súlyok fenntartásához - azaz a konventjavaslattal szemben a nizzai szerződés megoldásához. Legfeljebb a meglévő számokban tudnak megengedni módosítást, ha azt számukra megfelelő mértékben kompenzálják más területeken. A láthatóan a kihátrálást előkészíteni hivatott spanyol lépés még jobban kidomborította a szavazati kérdésekben továbbra is "mindent vagy semmit" valló lengyel álláspont ortodox jellegét.
