Alagutakon át Budapestre?

Rakpartszélesítés, zónarendszer: bár - első ránézésre - igen eltérő intézkedések, mégis egy a céljuk, Budapest dugómentesítése. Az előbbi már elérhető közelségben, az utóbbi inkább a távlati tervek között szerepelhet.

A budai rakpart kétszer két sávossá alakítása ugyan már előkészületben van, még mindig többen vitatják létjogosultságát a várható forgalomnövekedés, illetve a légszennyezettség kritikussá válása miatt. Ugyanakkor Németh László, a fővárosi önkormányzat osztályvezetője és Pintér László közlekedési szakértő is ettől várja majd a bel-budai utcák felszabadulását. Molnár László, a Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. (Főmterv) elnök-igazgatója szerint azonban idővel Budapest sem kerülheti el, hogy hegyes-dombos részein alagúttal könnyítsen a közlekedők helyzetén. A rakpart megfontolt szélesítésével azonban egy forgalomkorlátozási csomagnak kell párosulnia, ami az autósokat a rakpartra tereli addig, ameddig nem adódik lehetőség a forgalom alagútban vezetésére.

A belvárosi utcák védelmét célozná egy - a londonihoz hasonló - zónarendszer bevezetése is, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha valaki be akar hajtani a belvárosba, az fizessen érte. London belvárosában ez - a bevezetés óta eltelt fél év alatt - 30 százalékkal csökkentette a személygépkocsi-forgalmat, és 20 százalékkal gyorsabbá tette a tömegközlekedést.

Molnár László szerint egy ilyen radikális intézkedéshez az kell, hogy a magyar főváros is rendelkezzen a londonit közelítő infrastrukturális háttérrel. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Budapest belvárosának a legnagyobb problémáját nem az oda tartók, hanem az azon áthaladók jelentik. Hiányoznak ugyanis a külső körgyűrűk és hidak, melyek segítségével 60 százalékkal csökkenhetne a belváros forgalma, és lehet, hogy már nem is lenne szükség zónarendszerre.