Elfogadták az adótörvényeket

Az Országgyűlés a kormánypártok támogatásával, az ellenzék nem szavazatai mellett elfogadta az adózás rendjéről, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek a környezetterhelési díjak és az energiaadó bevezetéséről szóló törvénytervezetek elfogadásáról is.

Nyugdíjak, biztosítások, kedvezmények. Az elfogadott koncepció értelmében megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánpénztári tagdíj adókedvezménye, ami ebben az évben még lehetővé tette a fizetendő 8,5 százaléknyi járulék negyedének levonását. Emellett a mai 3 százalék helyett jövőre már 4 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni. Januártól nyugdíjnak minősül, vagyis adómentessé válik az önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére egy összegben, vagy járadék formájában teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj), ha a tagsági viszony a kifizetés évét megelőző harmadik adóévben vagy korábban keletkezett. A magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (a járadék típusú és az egyöszszegű is) nyugdíjnak minősül, ide értve a biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást is. A minimálbérről annak 130 százalékára emelkedik a munkáltató által adómentesen az önkéntes pénztárakba (a dolgozó javára) befizethető összeg úgy, hogy a három pénztártípusból - nyugdíj-, önsegélyező, egészségpénztár - egybe csak a minimálbérnek megfelelő összeg fizethető. Újdonság, hogy januártól az életbiztosítások hozama is adóköteles jövedelemnek minősül. A javaslat szerint a biztosítótól kapott minden összeg adóköteles, kivéve, ha az biztosítási szolgáltatásból származik.

Változnak az áfakulcsok. Az általános forgalmi adó 25 százalékos normál kulcsa nem változik, de 0-ról 5 százalékra nő a kedvezményes kulcs és 12-ről 15 százalékra emelkedik a középső áfabesorolás. Utóbbi tartalmazza az élelmiszereket, a gázszolgáltatást, a távfűtést, a tömegközlekedést, az ásványi tüzelőanyagokat is. A kedvezményes áfakategória emelkedése a gyógyszereknél és a tankönyveknél jelent drágulást. Egyes termékekre az ideihez képes eltérő besorolást kell alkalmazni, így áfacsökkenés a könyveknél lesz. Ezek a 12 százalékos besorolásból a kedvezményesebb, 5 százalékosba kerülnek.

Drágább lesz az autózás. Havonta 10 ezer forintos többletkiadást jelent egy alsóközép kategóriás autó esetében az, hogy januártól a jelenlegi dupláját kell cégautóadóként befizetni. Emelkedik a gépjárműadó is. Eddig 800 és 1000 forint lehetett a teher száz kilogrammonként. Januártól az önkormányzatok egységesen 1200 forintot lesznek kötelesek kivetni. Az új autót vásárlókat és a külföldről behozókat érinti, hogy regisztrációs adó váltja fel a forgalmi adót. Az új adó a gépjármű környezetvédelmi besorolásának és a motor hengerűrtartalmának függvényében 90 ezer és 1,6 millió forint között alakul. Egy 1600 köbcentiméteres, korszerű benzines gépkocsi esetében például 150 ezer forint lesz. A gépkocsi átíratásának költsége köbcentiméterenkénti 13 forintról 15-re emelkedik.

Evások és önálló tevékenységet végzők. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adózóknak már az idén decemberben sem kell újra kérvényezniük, ha jövőre is az evakörben szeretnének maradni. A kisvállalkozásoknak fontos, hogy 15 millió forintról jövőre 25 millióra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó bevételi plafonja. Az evázás szabályai zömmel változatlanok maradnak, de egyszerűsödnek a tulajdoni megkötések az eva választásához. Januártól már nem lesz kizáró feltétel, ha az adózó az adóévben szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel rendelkezik. Nem számítana bevételnek a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege és a visszatérített adó. Az uniós csatlakozástól kezdve arra kell majd figyelni, hogy akik kereskednek az unió tagországaival, és ezért rendelkeznek uniós áfaazonosító jellel, azok nem maradhatnak az eva hatálya alatt. Az evához hasonló nyilvántartási kötelezettségük lesz azoknak a magánszemélyeknek is, akik önálló tevékenységből jövedelmet szereznek (tipikusan ilyen az előadások tartása, írások megjelentetése után kapott díj, vagy az egyszerű alkalmi munka is). Ez a kötelezettség az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra is kiterjed. A nyilvántartásban a bevételek beérkezését, azok időpontját, a kifizető(k) nevét és adószámát, a levont adóelőleg összegét kell feltüntetni. Ugyanezt meg kell tenni a bevétellel szemben esetleg elszámolt kiadásokkal is. A személyi jövedelemadóban legelőször 2005 tavaszán szembesülnek majd az érintettek azzal, hogy bizonyos feltételek esetén már nem kell majd személyi jövedelemadó-bevallást készíteniük - az adóhivatal megteszi helyettük.

Csökken a társasági adó kulcsa. A társaságiadó-szabályozás legjelentősebb változása a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek megváltoztatása. Ezt azonban csak a milliárdos beruházást megvalósítók tudják igénybe venni. Mindenkit érint ugyanakkor, hogy 18 százalékról 16-ra mérséklődik a társasági adó kulcsa. Tovább csökkenti az adóterhet az, hogy a társasági adóalap mérsékelhető a helyi iparűzési adó 25 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegével. Ennek feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen köztartozása. A jövő évtől keletkezett veszteséget már korlátlan ideig lehet majd elszámolni, a mostani 5 év helyett. Nem változott az a szabály, hogy ehhez szükség van az adóhivatal engedélyére. A kisvállalkozások beruházási célú hiteleihez kapcsolódó, a kamatok 40 százalékára vonatkozó adókedvezmény felső határa a jelenlegi 5 millió forintról 6 millióra emelkedik.

Mérséklődő iparűzési adó. Ma még csak a magánszemély vállalkozókat illeti meg, de a törvénytervezet értelmében 2004-től valamennyi vállalkozás (így kft. és bt. is) jogosult lesz az egyszerűsített adóalap-megállapításra, amennyiben évi nettó árbevétele nem több mint 4 millió forint. Az egyszerűsítés lényege, hogy nincs szükség a nettó árbevételt csökkentő tételek (anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke) külön gyűjtésére, az adóalap a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható. Alacsonyabb adófizetési kötelezettséget eredményez az a módosítás, hogy a befektetett pénzügyi eszközök után, és a kamatok, kamatjellegű bevételek 50 százalékát kiemelik az iparűzési adóalapból.

Fizetni kell a környezethasználatért. Jövő évtől fokozatosan vezetnék be a levegő- és a vízterhelési díjat, míg a talajterhelési díjat 2005-től vetnék ki először. A környezetterhelési díjak közös eleme, hogy nem egy termék, vagy egy tevékenység után, hanem a közvetlen környezetterhelés után kell majd fizetni, a díj mértékét a szennyezőanyag-kibocsátás mértékével arányosan megállapítva. A levegőterhelési díj elsősorban az erőműveket, illetve a vegy- és az élelmiszeripart érinti, míg a vízterhelési díj a megfelelő szennyvíztisztításról nem gondoskodó csatornázási vállalatokat, illetve a textil-, fa- és élelmiszer-ipari cégeket sújtja majd.