Jön a választás, mégis mi lesz így az állampapírommal? – most mindenre választ adunk
A választások közeledte rendszeresen felerősíti a pénzügyi bizonytalanságérzetet, különösen a lakossági megtakarítók körében. Ilyenkor újra és újra felmerül a kérdés: vajon érdemes-e továbbra is állampapírokban tartani a pénzt, vagy biztonságosabb más befektetést keresni, például bankbetétben parkoltatni a megtakarításokat. A válasz azonban jóval megnyugtatóbb, mint ahogyan azt a közbeszéd sugallja. A kockázatokat részletesen megvizsgálva ugyanis az látható: az állampapírok választási időszakban sem válnak kockázatosabbá, sőt számos szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, mint a klasszikus bankbetétek.
Állampapír: ez a garancia
Az állampapírok biztonságát nem a mindenkori kormány, hanem maga az állam garantálja. Ez az alapvető különbség sokszor elsikkad a politikai zajban.
Az állam jogfolytonos: az általa vállalt kötelezettségeket – így az állampapírok kamat- és tőketörlesztését – teljesítenie kell.
Éppen ezért nem reális forgatókönyv, hogy bárki belepiszkáljon egy konstrukcióba, megbolygassa az állampapírokat. A lakossági állampapírok esetében ez a stabilitási szempont különösen erős, hiszen több millió magyar háztartás tartja megtakarításait ezekben az eszközökben.
A lakossági befektetők bizalma olyan érték, amelynek megőrzése minden kormány közös érdeke, politikai oldaltól függetlenül. A választások közeledtével tapasztalható óvatosság elsősorban pszichológiai jelenség, nem pedig a befektetések tényleges kockázatának növekedése.
Csakhogy a kettő közel sem azonos, az állampapírok biztonsági megítélése sem változik érdemben. A választási időszakban felerősödő félelmek mögött jellemzően az alábbi tényezők állnak:
- a politikai zaj és a kampányidőszak,
- korábbi válságélmények által felerősített óvatosság.
Mindez azonban nem azonos a valós befektetési kockázattal. A megtakarítási döntéseknél továbbra is az olyan gazdasági tényezőknek van érdemi jelentőségük, mint
A választások önmagukban nem indokolják azt, hogy az állampapírokat kockázatosabb befektetésként kezeljük, mint korábban.
Kockázatok pontról pontra: állampapír kontra bankbetét
A megtakarítások biztonságát nem egyetlen tényező határozza meg, hanem több, egymással összefüggő kockázati szempont együttese.
Az állampapírok és a bankbetétek közötti különbségek ezért csak akkor érthetők meg igazán, ha ezeket a kockázatokat külön-külön vizsgáljuk meg.
Az alábbiakban a legfontosabb kockázati típusok szerint hasonlítjuk össze a két befektetési formát, bemutatva, hol melyik konstrukció jelent nagyobb vagy éppen kisebb kockázatot. A cél nem az ítéletmondás, hanem az, hogy a döntés mögött világos gazdasági logika álljon.
1. Likviditási kockázat – mi van, ha idő előtt kell a pénz?
A likviditási kockázat azt mutatja meg, mennyire fájdalmas kilépni egy befektetésből akkor, ha a megtakarítónak váratlanul pénzre van szüksége. A két konstrukció itt eltérő módon viselkedik:
- bankbetétnél a betét feltörhető, de az addig felhalmozott kamat jellemzően elveszik, mivel a legtöbb lakossági betét egyéves futamidejű, ez tipikusan egyévnyi kamat elmaradását jelenti,
- állampapíroknál létezik másodpiac, ahol a papírok idő előtt eladhatók, az idő múlásával a kamat egyre inkább beépül az árfolyamba, így a papír értéke nő.
Egy egyéves futamidejű állampapír fél év elteltével akár már a névérték felett, a felhalmozott kamatokkal növelt áron is értékesíthető,
így még visszaváltási költség mellett is sok esetben kedvezőbb a kilépés. Likviditási szempontból összességében az állampapír tekinthető a rugalmasabb megoldásnak.
2. Tőkekockázat – elveszhet-e a teljes befektetés?
Mind a bankbetét, mind az állampapír kölcsönviszonyt jelent: a megtakarító banknak vagy az államnak hitelez. A kockázat abban áll, hogy a hitelfelvevő nem tud fizetni:
- bankbetétnél a bankcsőd jelent kockázatot, amelyet az OBA 100 ezer euróig mérsékel, ugyanakkor az OBA teljes forrása a magyar betétállományhoz képest rendkívül alacsony, és egy rendszerszintű bankválság esetén az állami beavatkozás elkerülhetetlen lenne,
- állampapíroknál az elméleti kockázat az államcsőd, amely történelmileg jóval ritkább, továbbá Magyarország saját valutával rendelkezik, így forintban technikai értelemben nem tud csődbe menni.
Válsághelyzetben az infláció mindkét eszközt érinti, azonban
inflációkövető állampapírok esetében ez a hatás mérsékelhető.
Tőkekockázat tekintetében döntetlen közeli a helyzet, de enyhe előnye az állampapíroknak van.
3. Kamatkockázat – mi történik, ha elszállnak a kamatok?
A kamatkockázat azt mutatja meg, hogyan reagál egy befektetés arra, ha a piaci kamatszint jelentősen megváltozik:
- Ilyenkor bankbetétnél a betét feltörhető, az addigi kamat elveszik, majd a pénz magasabb kamatra áttehető,
- állampapíroknál az alacsony kamatozású papírok árfolyama csökkenhet emelkedő kamatkörnyezetben és minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb az árfolyamkockázat, ugyanakkor magas kamatszinten vásárolt állampapírral hosszú időre rögzíthető a kedvező hozam.
Bár a bankbetét egyszerűbb és átláthatóbb eszköz a köztudatban, az állampapírok megfelelő időzítéssel nagyobb hozampotenciált kínálnak. Ebben a kategóriában a bankbetét a konzervatívabb, az állampapír a rugalmasabb választás.
4. Inflációs kockázat – megőrzi-e a pénz az értékét?
Az inflációs kockázat azt mutatja meg, hogy a befektetés képes-e megőrizni a pénz vásárlóerejét:
- az elmúlt években a bankbetétek kamatai jellemzően az infláció alatt maradtak, ez reálértéken veszteséget okozott a megtakarítóknak,
- állampapírok esetében elérhetők inflációkövető konstrukciók, ezek célja pedig kifejezetten a reálérték megőrzése.
Ebben az összevetésben nincs valódi vita: inflációs kockázat szempontjából egyértelműen az állampapírok a nyertesek.
5. Politikai, jogi és adózási kockázatok
A politikai beavatkozások jellemzően eltérő módon érintik a két befektetési formát:
- a bankrendszert gyakran sújtják különadók és tranzakciós illetékek, szélsőséges helyzetben betétbefagyasztás vagy pénzfelvételi korlátozás is előfordulhat,
- az állampapíroknál inkább a visszaváltási feltételek módosítása jelent kockázatot, de jelenleg a lakossági állampapírok teljes mértékben kamatadómentesek, ezzel szemben a bankbetéteket összesen 28 százalékos adó terheli most is.
Adózás és szabályozási környezet alapján az állampapírok egyértelmű versenyelőnyben vannak.
6. Újrabefektetési kockázat – mit hoz a jövő?
A hosszú távú tervezés szempontjából nem mindegy, mennyire kiszámítható a jövőbeli hozam:
- bankbetéteknél jellemzően csak néhány évre rögzíthető előre a kamat, ezt követően teljes a bizonytalanság az újrabefektetés feltételeit illetően,
- állampapíroknál akár 10–20 éves futamidőre is fixálható a kamatszint.
Ez hosszabb távon tervezhetőbb hozamot jelent, így újrabefektetési kockázat szempontjából is az állampapírok előnyösebbek.
A végső mérleg
A különböző kockázati típusokat összevetve nem indokolt az az elképzelés, hogy a választások idején az állampapírok kockázatosabbá válnának. Sőt, több területen – likviditás, inflációvédelem, adózás és hosszú távú hozam – kifejezetten kedvezőbbek a bankbetéteknél.
A választások körüli félelmek így elsősorban hangulati jellegűek. Gazdasági alapon vizsgálva az állampapírok továbbra is a lakossági megtakarítások egyik legbiztonságosabb és legversenyképesebb formáját jelentik.
