Lázár János óriási bejelentést tett, csak nem tűnt fel senkinek: összekötik Magyarország három nagy autópályáját – "Erre meg vagyunk szerződve, le vagyunk állapodva"
Lázár János Fejér vármegyében a térséget érintő közlekedési fejlesztésekről és útépítési tervekről beszélt. Szóba került az M200-as autópálya is, amely jelentősen tehermentesítené a térség forgalmát. Autópályás összeköttetés valósulna meg Dunaújváros és Kecskemét között is – adta hírül a Feol Fejér vármegyei hírportál.
„Meg fogjuk építeni a következő etapban a Dunaújváros–Kecskemét összeköttetést, azzal fogunk kezdeni. Illetve ezzel párhuzamosan a Dunaújváros–Székesfehérvárt. Tehát lesz M7–M6, M6–M5 összekötés. Ez az, ami a következő négy évnek a feladata. Erre meg vagyunk szerződve, le vagyunk állapodva, és tovább fogjuk vinni az útépítéseket, mert a logisztika nem csak az iparnak fontos, hanem önmagában nagyon sok pénzt hoznak az autópályák. Az autópályák 900 milliárd forintot hoznak a kasszába” – jelentette be hétfőn Pusztaszabolcson az építési és közlekedési miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy az M200-as autópálya terve hónapok óta ismert és napirenden van, az MKIF Zrt. nagyon gyorsan halad az előkészítéssel és tervezéssel, 2027-ben pedig talán már el is indulhat az építkezés is. A fejlesztéssel autópályás összeköttetés valósul meg Komárom–Székesfehérvár–Dunaújváros–Kecskemét–Szolnok között – ismertette Lázár János, hozzáfűzve, hogy a kormány 2010 óta kétezer kilométer autópályát épített, és megkezdte az M7-es négysávosítását is.
A tárcavezető kitért arra is, hogy óriási teherforgalom megy át Magyarországon, amit szabályozni kell, így például el kell érni, hogy a kamionok csak az autópályákon közlekedjenek, részben pedig elkerülőket kell építeni, hogy a lakosságot ne tegyék tönkre. Az autópályadíjak 70 százalékát a külföldi kamionok fizetik, és a külföldi személyautók fizetik a személyautók után befizetett autópályadíjak 80 százalékát. Ebből a bevételből lehet például új elkerülő utakat építeni, amelyek nagyon fontosak, hiszen hárommillió magyar ember él úgy, hogy kamionok dübörögnek el a háza előtt.
Régi elképzelést vett elő újra Lázár János
A Magyar Építők még 2021 januárjában számolt be róla, hogy elkészült a tanulmányterv az M8-as gyorsforgalmi út M7-es autópálya és Dunaújváros közötti szakaszára. A tanulmányterveket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint az Unitef ’83 Zrt. és a Főmterv képviselői a sajtótájékoztatót követően részletesen is ismertették a politikusokkal.
Az akkori sajtóanyagok szerint szerint az M8-as gyorsforgalmi út Balatonfőkajár mellett érinti Fejér megyéből Lepsényt, Enyinget, Mátyásdombot, Déget, Kislángot, Kálozt, Sárszentágotát, Sárbogárdot, Mezőfalvát, Nagykarácsonyt és Baracsot. Az útszakaszhoz csomóponttal kapcsolódik a 6301-es, a 6307-es, a meglévő és a kétsávosított 63-as, illetve a 6228-as út. Az akkor tervek azt is tartalmazták, hogy a gyorsforgalmi úton 38 műtárgy, egyszerű és komplex pihenőhely, valamint mérnökségi telep épül. Az M8-as 20 méter szélességű, kétszer két sávos gyorsforgalmi út lesz óránként 110 kilométeres megengedett legnagyobb sebességgel.
Lázár János tehát egy többéves elképzelés megvalósítását jelentette be.
Végre: nyilvánosságra hozták Magyarország legjobban várt új autópályájának nyomvonalát: térkép mutatja, hol épülhet meg az M9-es régóta ígért szakasza
Hosszú évek óta visszatérő ígéret az M9-es autópálya megépítése, most azonban újabb, az eddigieknél konkrétabb jelzés érkezett a projekt egyik kulcsfontosságú szakaszáról. Hargitai János országgyűlési képviselő egy, a Facebookon közzétett térképen mutatta meg, hogy a tervek szerint hol valósulhat meg az M9-es Szekszárd és Dombóvár közötti szakasza, amely egy régóta hiányolt szakaszt pótolna az ország kelet–nyugati közlekedési tengelyében.
A nyilvánosságra hozott térképen négy lehetséges nyomvonal szerepel eltérő színekkel jelölve. A képviselő ugyan hivatalos indoklást nem fűzött hozzá, de a kommentekből kiderül, hogy a zölddel jelölt változatot tartja a leginkább támogathatónak. Ez az útvonal érintené Bonyhád térségét, miközben több kisebb települést elkerülne, ami a lakott területek forgalmi terhelésének csökkentése szempontjából lehet lényeges. Hivatalosan egyik nyomvonalról sem derült ki, milyen szakmai vagy költségvetési különbségek mentén vizsgálják őket.
