Növekvő szerep az államnak
Az állam jövőre növeli a gazdaságban betöltött szerepét: a jövedelmek növekvő hányadát vonja el, miközben az újraelosztásában is igyekszik megtartani eddigi pozícióit. A bevételek között még mindig emelkedik a közterhek jelentősége a kiadások finanszírozásában, miközben a nem adójellegű források nominálisan a 2002-es szinten maradtak. A privatizáció is fontos bevételi forrás marad - igaz, a magánosításból befolyó bevételek nem a folyó kiadásokat, hanem az államadósság csökkentését szolgálják.
Emelkedik a háztartásokat terhelő adó- és járulékteher, valamint a fogyasztásra kivetett általános forgalmi adó is. Utóbbi ráadásul úgy, hogy az alacsony jövedelmű háztartásoknak okoz majd leginkább tehernövekedést. Jövőre a 12 százalékos kedvezményes áfakulcs 15 százalékra változik. Ebben a kategóriában szerepelnek azok a termékek, például az élelmiszerek és a tömegközlekedés, amelyek az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy hányadot képviselnek. A leginkább rászoruló családokat ennek kivédésére a transzferek növelésével kompenzálja az állam. A büdzséből juttatható támogatási keret 11 százalékkal nő, nagyobb mértékben, mint a kiadások növekedésének átlagos szintje.
Az adókedvezmények jövőre jelentősen beszűkülnek. Ez döntő mértékben ellentételezi azt, hogy az adótábla az ideinél kisebb kulcsokat és megemelt sávokat tartalmaz. A változás főleg az átlagosnál magasabb jövedelműeknek jelent tehernövekedést, azoknak, akik eddig ki tudták használni a rendszer által nyújtott kedvezményeket, például lakáshitelük miatt.
Leginkább a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, valamint az áfa jelentősége nő. Utóbbi esetében a 2002-es tényadatoknál immáron 45 százalékkal vár nagyobb bevételt a költségvetés jövőre, ami azt is jelenti, hogy az idén várhatóan befolyónál 223 milliárddal kell többnek teljesülnie jövőre.
A vállalkozásoktól nem vár nagyobb részvételt a költségvetés, de csökken a szektor számára visszaosztott jövedelem is. Az idei előirányzatnak jövőre már csak a 70 százalékát kapják a költségvetésből a magánvállalkozások, ami azt jelenti, hogy e szektor folyó támogatására a tavalyinak kevesebb mint a fele jut jövőre. A terhek emelkedését inkább a legkisebb vállalkozások érzik majd meg: azok az egyéni vállalkozók, akik adózási szempontból gyakorlatilag a magánszemélyekkel esnek azonos kategóriába.
Elmondható, hogy leginkább a vállalkozásokkal kapcsolatban jelent újdonságot a jövő évi költségvetés, azzal, hogy átalakult a büdzsé vállalkozásösztönző rendszere. A nagyberuházók jelentős adókedvezményhez jutnak a beruházási kedvezmény növelésével, ám a foglalkoztatás költségét áttételesen megemeli a nyugdíjjárulék-bevételek emelkedése. A nonprofit szervezetek ugyanakkor fellélegezhetnek: az államháztartással szembeni idei pozíciójuk már nem romlik jövőre.
