Őrségváltás Horvátországban

Az Európai Bizottság illetékesei az elmúlt hetekben nem titkolták azon véleményüket, miszerint a HDZ visszatérése árthat Horvátország integrációs esélyeinek. Az előzetes eredmények alapján a választások győztesének tekinthető konzervatív párt ugyan Ivica Racan leköszönő kormányához hasonlóan kiáll az EU-csatlakozás mellett, ám elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ennek megvalósulását komolyan hátráltathatják a politikai tényezők (például a hágai Nemzetközi Bírósággal való együttműködés akadozása).

Zágráb arra számít, hogy legkésőbb jövő ősszel megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások az unióval, és az ország talán már Romániával és Bulgáriával együtt, 2007-ben az EU tagjává válhat. A gazdasági eredmények alapján nem tűnik irreálisnak a menetrend megvalósítása. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értéke (mintegy 10 ezer euró) a lengyelországihoz hasonló, és többszöröse a két balkáni tagjelöltnél mért életszínvonalnak. A gazdasági reformokat (amelyek például a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, a kisebbségi részvényesek védelmét, a csődeljárás szabályozását, az igazságügyi rendszer átalakítását, a bankrendszer konszolidálását vagy a hárompilléres nyugdíjrendszer bevezetését célozták) nemzetközi szervezetek is dicsérik.

Az árnyoldalak között a Handelsblatt a kisebb cégek magánkézbe adásának lassúságát és a gazdasági növekedés várható lassulását említik. A fogyasztási kereslet megugrásának következtében a GDP 7,8 százalékára nőtt Horvátország folyó fizetési mérlegének hiánya.