Schuster meglepő vétója

Rudolf Schuster köztársasági elnök azzal indokolta lépését, hogy az egységes személyi jövedelemadó az adófizetők túlnyomó többségének hátrányos, csupán a havi 9 ezer koronánál kevesebbet vagy 25 ezer koronánál többet keresők járnak jól vele. Ők azonban a társadalomnak mindössze 13, illetve 11 százalékát teszik ki. A többieknek előnyösebb a jelenlegi progresszív rendszer megtartása, amelyben a jövedelemmel párhuzamosan emelkedik az adókulcs 10-ről 38 százalékra - írja a Bloomberg.

Az elnöki vétó után a törvény visszakerül az egykamarás parlamenthez, ahol a 150 képviselő egyszerű többséggel valószínűleg újra elfogadja majd, s ekkor Schusternek már kötelessége lesz kihirdetni azt. A kormánykoalíciót csupán 75 képviselő támogatja ugyan a törvényhozásban, de ezzel a törvénnyel jó néhány független honatya is egyetért, amit az is mutat, hogy az első (októberi) szavazás során 85 voksot kapott.

Kérdéses azonban, hogy ha hatályba is lép a törvény, be tudja-e váltani a hozzá fűződő reményeket, amelyek sorában az első helyen a külföldi működőtőke-beáramlás jelenlegi magas szintjének fenntartása áll. Szlovákiába tavaly mintegy 3,5 milliárd dollárnyi közvetlen befektetés érkezett, ezek döntő hányada azonban a privatizációhoz kapcsolódott - hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére Túry Gábor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa. A Dzurinda-kormány lépését óvatosabban megítélők szerint a szint fenntartásához azonban a magánosítás lecsengésével zöldmezős beruházásokra, illetve a profit újrabefektetésére is szükség van. (Utóbbi tételt Szlovákiában már most is beszámítják a közvetlen tőkebefektetésekbe, Magyarországon csak 2004-től fogják).

Önmagához képest mindenképpen előrelép Szlovákia, hiszen jelenleg rendkívül kaotikus adórendszer jellemzi, s az új szisztéma mindenképpen átláthatóbb lesz - véli Túry Gábor. Azt azonban szerinte ma még korai lenne megjósolni, hogy az egykulcsos adó megerősítheti-e pozícióit a közép-európai térségen belül a tőkevonzó képességet illetően. A fenntartható fejlődési út szempontjából mindenesetre előnyösnek tűnik az adóterheknek a termelésről a fogyasztásra való átcsoportosítása. Ezt eredményezi ugyanis a jelenlegi 0 és 7 százalékos áfakulcsok megszüntetése (ezek helyett is egységes, 19 százalékos áfakul-csot vezetnek be), illetve a jövedéki adók ezzel párhuzamos jelentős emelése.