SWIFTNet-átállás Magyarországon

A 30 évvel ezelőtti indulás óta a SWIFT globális intézménnyé nőtte ki magát. Jelenleg már 200 országban közel 7500 - különféle pénzügyi szolgáltató - résztvevője van a hálózatnak, amely a világ 30 legfontosabb infrastruktúráját is összeköti. Európában például a TARGET, az EBA által üzemeltetett nagy és kis értékű nagy tömegű fizetések elszámolására kialakított elszámoló- és kiegyenlítőrendszerek, az Euro 1, a STEP 1 és STEP 2 rendszerek.

Itt kell megemlíteni a New Yorkban bejegyzett, a devizaügyletek teljesítési kockázatának kiküszöbölésére létrehozott, CLS (Continuous Linked Settlement) bankot is, amely a SWIFTNetet veszi igénybe. De a SWIFTNetet használja az Egyesült Királyságban a NewCHAPS és Németországban az RTGSplus is.

A SWIFT üzenetforgalma napi átlagban 8 millió tranzakció; 2003. szeptember 30-án minden eddigi rekordot megdöntve 9 685 754 üzenettel a 10 milliós álomhatár közelébe emelkedett (lásd a grafikont).

A magyar tagbankok száma az elmúlt 20 év alatt megtízszereződött; az induló négyest a Magyar Nemzeti Bank, az MKB, az OTP és a CIB alkotta 1983 szeptemberében.

Ma már 40 tagú a hazai felhasználói csoport. Üzenetforgalmunk jól illeszkedik a glo-bális trendhez mind struktú-

rájában, mind növekedési ütemében. Elsősorban sima át-

utalások és az értékpapírügy-letek dominálnak; a volume-

neket figyelembe véve előbbi kb. 2,5-szerese az utóbbinak.

A SWIFT története során - az induló SWIFT I., majd az azt követő SWIFT II. rendszer után - a SWIFTNetre való áttérés a második technológiai ugrás.

A hetvenes években meg-

tervezett és kiépített hálózat időtállónak bizonyult. Archi-tektúrája - főbb alkotóelemei - az 1977-ben indult üzenetfor-galom alapelvei - az akkor kidolgozott és bevezetett üzenetszabvány, a "FIN" - lényegében változatlanok. A hálózat mű-

ködési megbízhatóságára, az üzenetek adattartalmának védelmére már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyeztek.

A szövetkezet nonprofit jellegénél fogva mindig kiemelt figyelmet szentelt e szempontokon túl arra is, hogy az üzenetek költsége kellően alacsony legyen.

A nyolcvanas évek közepétől azonban ez a rendszer már nem felelt meg a követelményeknek, ekkor kezdődött meg a SWIFT II. projekt, a rendszer továbbfejlesztése, az új hálózat kiépítése, ami 1989-ig tartott. A pénzintézetek ezt követően kezdték meg az átállást, amely 1993-ra fejeződött be.

A SWIFT II. magában foglalja a SWIFT I. minden egyes funkcióját és szolgáltatását, de mellettük számos korrekciót és kiegészítést tartalmaz, amelyek által javították a kommunikáció minőségét, hogy újabb feldolgozási és szolgáltatási előnyöket kínálhasson a bankoknak. Megnövekedett a rendszer kapacitása, bármikor tetszőlegesen bővíthetővé vált. Az alkalmazott számítástechnikai megoldások révén korszerűsödött az üzenetek feldolgozása, újdonságként bevezették a validálás műveletét - az üzenetek helyességének és érvényességének vizsgálatát -, és a kimenő sorok kezelése is lehetővé vált.

Korszerűbb lett a felhasználók számára a hálózati kapcsolódás, a működési sebesség duplájára emelkedett, csúcsterhelés idején a várakozási idő csökkent. Növekedett a szolgáltatás megbízhatósága.

A rendszer minden üzenetet a store-and-forward elv alkalmazásával továbbít, azaz az elküldött üzenetet addig tárolja, amíg visszaigazolás nem érkezik a címzettől, hogy az üzenet célba ért.

A rendszer fokozottabb biztonságot is nyújt, mivel a hozzá történő csatlakozás két lépcsőben történik. A bejelentkezéskori log-in utasítással a felhasználó kizárólag a SWIFT-tel tud kommunikálni. Csak az ezt követő select utasítással nyer jogosultságot a különböző felhasználói területekkel való kommunikációra.

Fejlettebbé vált az üzenettovábbítás ellenőrzése is, a legfontosabb újdonság a kimenő sorok felhasználó általi meghatározási lehetősége. Ez lehetővé tette, hogy meghatározza, az adott terminálra bejövő üzenetek milyen sorban érkezzenek. Sőt, a rendszer képes más szempontok szerinti csoportosításra is; így figyelembe tudja venni a sürgősséget, az üzenetkategóriákat, üzenettípusokat, vagy akár az értéknapot is. Ellenőrzi a bejövő üzenet küldőjének a bank azonosítókódját (a BIC kódot) is, vajon a címzett szerepel-e a bank által kommunikációra engedélyezett intézmények listájában. Ha nem, az üzenetet a SWIFT nem továbbítja. Fejlettebb visszakeresést tesz lehetővé, a felhasználók a kérdéses üzenetet 4 hónapig visszakereshetik.

A kilencvenes évek az információs technológia gyors fejlődését, a világháló kiépülését és az informatikai eredmények széles körű gyakorlati alkalmazását hozták.

Az internet korában a bankok és pénzügyi vállalkozások ügyfeleinek igényei a valós idejű, biztonságos és olcsó szolgáltatások iránt, valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiacokkal szemben támasztott követelmények automatikusan maguk után vonták, hogy a SWIFT megfelelő választ találjon a kihívásokra.

Válasza a SWIFTNet új IP alapú hálózata, amely megőrzi a SWIFT II. vívmányait, így a FIN üzenetszabványt, de egyben azon interaktív szolgáltatásaival túl is lép. A jelenlegi rendszerről való áttérést a SWIFT a SWIFTNet migráció nevet viselő projekt keretében bonyolítja le. A rendszer elvi felépítése csak kevéssé változik, azonban alkotóelemei lényeges megújuláson mennek keresztül.

A bankoknak meg kell válniuk az idejétmúlt X.25-ös kommunikációs szabványtól, illetőleg le kell válniuk az X.25-ös hálózatról.

A SWIFT új biztonsági in-

ternettechnológia alapú hálózathoz (Secure IP Network) történő kapcsolódáshoz megfele-

lő interfészeket kell alkalmazniuk házi rendszereikben, és

a már meglévő SWIFTAlliance Access vagy Entry interfészekhez kötelezően telepíteniük kell a SWIFTNet Link nevű (SNL) szoftvert. Új hálózati elem a SWIFT által a bankok telephelyén menedzselt eszköz, amely gondoskodik az üzenetek titkosításáról, illetőleg dekódolásáról. A magyar pénzügyi intézmények is két lehe-tőség közül választhatnak; vagy bérelt, vagy egyszerű telefonvonalakon keresztül kapcsolódhatnak a SWIFT gerinchálózatához.

A bankok üzenetforgalmuk függvényében választhatták ki a SWIFT által kidolgozott konfigurációkból a számukra legjobban megfelelőt, amelyek mind a működési, mind a tartalékoldalon kellő kapacitást és biztonságot nyújtanak az interaktivitás révén várhatóan továbbra is dinamikusan növekvő forgalom számára.

Az átállást egy rendkívül gondos, már 1998-ban megkezdett előkészítő munka vezette be, amelynek eredményeként kialakult a minden - jelenleg mintegy 200 - országra kiterjedő menetrend. Az átállás tényleges folyamata 2002 júniusában kezdődött és a tervek szerint 2004. december 31-én fejeződik be.

Magyarország bankjai a 2003. november 10-étől december 9-éig tartó időszakban térnek át a SWIFTNet használatára.

A pillanatnyi migrációs ráta - a már SWIFTNetet használók aránya a teljes közösséghez viszonyítva - jó egyharmad; a terveknek megfelelő. A migráltak között már olyan jelentős intézmények vannak, mint a Bank of England, a Deutsche Bundesbank vagy az osztrák nemzeti bank, amelyek nagy értékű elszámolórendszereiket már átállították a SWIFTNetre.

A SWIFTNet olyan új szolgáltatásokat tesz elérhetővé a felhasználók számára, mint az InterAct, a FileAct vagy a Browse.

A SWIFTNet InterActet és Browse-t a FIN kiegészítésére tervezték azzal a céllal, hogy valós időben támogathassa a piaci infrastruktúrákat, azaz a valós idejű elszámolási rendszerek likviditásmenedzselését. Az InterAct a banki rendszerekkel összekapcsolható, tehát több munkaállomás használhatja, a Browse egy munkaállomáson való böngészést tesz lehetővé. A magyarországi, az MNB által működtetett Viber is ilyen bruttó elszámolási rendszer. Az InterAct és Browse szolgáltatások lehetővé teszik, hogy valamennyi felhasználó intézmény, vagy közösség automatizált módon hajtson végre nagy tömegű interaktív üzenetcserét.

Az interaktivitás által a felhasználó minden pillanatban pontosan tudja, hogy az adott elszámolórendszerben milyen számlapozíciója van.

Nagyon jól alkalmazható a kritikus (azaz sürgős, vagy nagy összegű fontos) üzenetek továbbítására mint amilyenek például a CLS banknál az előírások szerinti - a pay-in fá-

zisban - a likviditást biztosító üzenetek.

A FileAct egy interaktív fájltovábbító szolgáltatás, kifejezetten alkalmas kis összegű, nagy tömegű fizetési kötegek továbbítására (mint például fizetések, nyugdíjak átutalására).

De miután a FileAct bármilyen formátumú fájlt képes szállítani - nem csak SWIFT XML formátumú tömegfizetési megbízáskötegeket - jól hasznosítható értékpapírügyletekkel összefüggő, és központi banki igényekkel kapcsolatos, valamint intézményen belüli bármilyen tartalmú és formátumú jelentések közvetítésére.

E szolgáltatásoknak is köszönhetően a SWIFTNet "egy ablakon" (single window) keresztül elérhetővé teszi a hazai és külföldi levelező banki partnerek, hazai és nemzetközi infrastruktúrák, különféle csoportok alkotását, pl. fizetési és elszámolási közösségek, ún. closed user groupok képzését. Ez utóbbiaknak egy speciális típusát képezik az ún. MA-CUG-ok (Member Administered Closed User Group). Ebben a struktúrában a SWIFT-tag pénzintézet direkt SWIFTNetes öszszeköttetést hoz létre az általa kiszolgált vállalati körnek.

A vállalat szempontjából ez azt jelenti, hogy pénzügyi műveleteit a SWIFTNeten, például interaktív fájlon keresztül nyújtja be bankjához. Ez a pénzintézet számára munkamegtakarítást és hatékonyságnövekedést jelent.

A vállalat részére pedig gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést nyújt az összes bankja felé, hiszen ha több bank MACUG-jába belép, akkor egy SWIFT interfészen keresztül, szabványos formátumban nyújthatja be az összes bankjának a megbízásait. A SWIFTNet sokrétű felhasználhatóságát mutatja be a mellékelt ábra.

Az új rendszernek az ismertetetteken túl leginkább kedvező vonása, hogy csökken az üzenetek költsége, hiszen az "egy ablak" (single window), azaz egy kommunikációs csatorna által kiválthatók más (nem SWIFT) csatornák és a SWIFT-ben megnövekedő tételszámon a sávosan változó díjaknak köszönhetően komoly megtakarítás érhető el.

A hazai SWIFT-felhasználók 2003. december 10-étől már részét képezik a világ azon első harmadának, ahol a pénzügyi üzenetközvetítés már a kor-

szerű interaktív szolgáltatások felhasználási lehetőségével folyik, miáltal az éles pénzügyi szolgáltatói versenyben olyan eszközhöz jutnak, amelynek révén az egyre magasabb ügyféligények is hatékonyan kielégíthetők.