Túl gyors, túl nagy emelkedés a börzéken?
A Budapesti Értéktőzsde nagyobb A kategóriás cégei alighanem minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a BUX végre tartósan 10 ezer pont fölé kerüljön. Bár az elmúlt héten 9 pont erejéig ezt a pszichológiai határt át is lépte a börzemutató, az öt számjegyű érték egyre távolodni látszik.
A július-szeptemberi időszak az idei év legjobbja volt, a gyenge második negyedévi összesített profitot sikerült két és félszeresével túlszárnyalni, s kiugró teljesítményekben most sem volt hiány. Elég csak a Molra gondolni, amely a legutóbbi privatizáció óta a legnagyobb nyereséget könyvelhette el a harmadik negyedévben, ráadásul a gázüzletág vesztesége sem nyomasztotta az olajipari társaságot. Az OTP is maradandót alkotott: a tavaly július-szeptem-
berben elért eredményt több mint 80 százalékkal sikerült javítani. A díjbevétel bővülése mellett a nettó kamatbevétel is 40 százalék felett nőtt, s a leányvállalatok ezúttal sem hagyták cserben az anyabankot. A Richter közel 50 százalékos profitnövekedést produkált, amiben döntően a FÁK-országokba, illetve az uniós és az Egyesült Államokba irányuló kivitel szárnyalása segített.
A blue chipek közül egyedül a Matáv lóg ki a sorból, hiszen a profitemelkedés mértéke 10 százalék alatt maradt, ám az már kedvező jelként értelmezhető, hogy a második negyedévhez képest javult a helyzet. Ez utóbbit egyébként többen is elmondhatják, hiszen a Danubiusnak és a Pannonplastnak is sikerült az elmúlt időszakok veszteségeit követően nyereséges három hónapot maguk mögött hagyniuk, s látványosan javított a Zalakerámia és az Inter-Európa Bank is. Kedvezőtlen fordulatban azonban most sem volt hiány, hiszen a Synergon, a NABI és a Rába is meglepte a befektetőket. Ám ha összességében nézzük a harmadik negyedévet, az alighanem kellemes emlékként marad meg a befektetőkben.
A BUX alakulása azonban nemigen árulkodik arról, hogy bármi is történt volna az elmúlt két hétben, hiszen a mutató ott áll, ahol november elején. A gyorsjelentéseket követő profitrealizálások már rendhagyónak tűnnek, ám nagy dilemma, hogy az elkövetkező hetek mit hoznak. Lesz-e Mikulás-hossz, avagy a piaci szereplők "megelégednek" az idei nyereségükkel, ami év eleje óta közel 25 százalék, a március eleji éves mélypontot nézve pedig már 35 százalék feletti?
Egyes vélemények szerint az idei erősödés ellenére is alulértékeltek a magyar részvények régióbeli társaikhoz képest, ám kérdés, hogy a konvergenciahatás mellett a forint sebezhetősége, az állampapírhozamok hektikus alakulása, illetve az oroszországi események milyen mértékben húzzák le a mérleg másik serpenyőjét. Az FHB részvénykibocsátásával újabb papírral színesedik a tőzsdei paletta, s közeleg a Mol emissziója is - esetleg megspékelve egy PKN-fúzió körvonalazódásával -, ami megmozgathatja a külföldi befektetők fantáziáját. Újabb adalék, hogy az év utolsó három hónapja is a tőzsdecégek további eredményjavulását hozhatja, tehát a fundamentumokra továbbra sem lehet panasz.
A börze gyatra teljesítménye amúgy nem nevezhető egyedülállónak: elég egy pillantást vetni a Wall Streetre. A tengerentúli tőzsdén forgó társaságok az elmúlt nyolc év legfényesebb számait produkálták július-szeptember között: az összesített profitjuk közel 19 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakának adatát. S a makroadatok miatt sem kell túlzottan aggódniuk már a piaci szereplőknek. A börzemutatók azonban egy hete folyamatosan esnek, s meglehetősen peszszimistán néznek ennek a hétnek is elébe a befektetők. Igaz, az idén így is 30 százalékkal emelkedtek az indexek márciusi mélypontjukhoz képest, bár ez aligha kompenzálta az elmúlt három év veszteségeit. Naivság volna ugyan arra számítani, hogy az elkövetkező két-három év 200 százalékos árfolyam-erősödést hoz, ám 50-100 százalékos erősödésben azért így is bíznak a befektetők.
Ezzel szemben Európában is számottevő emelkedéssel telt az elmúlt hét hónap, március közepéhez képest már közel 40 százalékos pluszban vannak a mutatók, ráadásul a harmadik negyedéves profitokat nézve nem is tűnt alaptalannak mindez. A költségcsökkentő intézkedéseknek, átszervezéseknek meglett a hatásuk, a kérdés csupán az, hogy a jövőben mi jelentheti a növekedés motorját. A nem alaptevékenységhez tartozó tevékenységek leépítése, a hatékonyság javítása, a vállalatirányítási rendszerek erősítése, illetve az innovációk mellett ugyanis a forgalombővülésre is szükség van egy ponton túl. A makroszámok láttán azonban a gazdaság magára találására még várni kell. A börze túl gyorsan, túl sokat emelkedett - hangzik az elemzők értékelése -, s ez óvatosságra készteti a befektetőket. Főként azután, hogy a stabil növekedést nyújtó szektorból - bízva a gazdaság fellendülésében - a ciklikus iparágak felé mozdultak el. Lehet, hogy túl korán?


