Drasztikusan megváltozik a lakástámogatási rendszer - döntött a kormány. A támogatott hitelek plafonja új lakásnál 15 millió forint marad, a használt lakások esetében viszont 5 millió forintra csökken. Az ügyfélt terhelő kamat az előbbi esetben az ötéves állampapírok mindenkori utolsó háromhavi másodpiaci hozamának 60 százaléka lesz, használt lakásoknál 40 százalék a mérték. Mindez azt jelenti, hogy a maximált kamat mozogni fog. A kamattámogatás visszafogásától a kormány azt várja, hogy a jövő évi költségvetésben 7-10 milliárd forint, a 2005-ös büdzsében pedig 25 milliárdos megtakarítás keletkezik. Ennél is lényegesebbnek ítéli a kormány, hogy a lakossági hitelállomány - mely az év végére elérné az 1500 milliárd forintot és jövőre 2000 milliárdot tenne ki - növekedése a döntés hatására erőteljesen mérséklődik. A növekedés a mostani évi
4-500 milliárd forinttal szemben 100-200 milliárd lesz.
Az új rendszer a rendelet kihirdetését követő 10. napon lép életbe: december 22-étől lépnek hatályba a változtatások - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A megkötött szerződéseket nem érinti a változás, s az ügyvéd, közjegyző által ellenjegyzett, s a bankokban december 12-22. között befogadott hitelkérelmeket is a régi szabályok szerint bírálják el.
A támogatási rendszer módosítása révén - a mai állampapírhozamokat figyelembe véve - több mint másfélszeresére nő a lakáshitelek ügyfelet terhelő kamata. A helyzet ugyanakkor bonyolódik az eddigiekhez képest, hiszen a kamatplafon mértéke is változó, államkötvénykamathoz kötött lesz: a pénzügyi tárca által közölt képlet szerint a bruttó kamatplafon az ötéves államkötvény elmúlt háromhavi átlagkamatának 110 százaléka plusz 4 százalékpontnak felel meg. Ha a jelenlegi átlagkamatnak nagyjából megfelelő, nyolc százalék körüli kötvényhozamot veszünk alapul, a bruttó kamatplafon 12,8 százalékos, ami az új lakásra felvett hiteleknél 8, a használt lakásra felvetteknél 9,6 százalékos maximum kamatterhet jelent.
A már kölcsönhöz jutott ügyfeleket eltérően érinti a támogatás csökkentése: aki ötéves, vagy ennél hosszabb kamatperiódusra vett fel hitelt, azt értelemszerűen nem érinti a változás, hiszen a folyósító bank csak évek múlva tud változtatni a kondíciókon. Az ügyfelek azon része viszont, aki egyéves kamatperiódussal vett fel hitelt, rosszul jár, hiszen a következő évfordulókor nő majd kölcsönének kamata, és ezzel együtt a törlesztőrészlete is. (Ez - nagyobb hitelösszeg esetén - havi több mint tízezer forintos tételt is jelenthet.) A rendszer módosítása miatt ugyanakkor várhatóan megfordul az eddigi tendencia, és a jövőben lakáshitelért folyamodók körében az éves kamatperiódusú kölcsönök lesznek népszerűbbek: a jelenlegi kondíciók mellett ugyanis nem tűnhet észszerűnek hosszabb periódusú hitelt választani.
A használt lakásoknál bevezetett ötmillió forintos limit a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint önmagában nem okoz törést a piacon, hiszen az átlagos igényelt kölcsönösszeg négy- és ötmillió forint között mozog.
A hitelfolyósító bankokat nem érinti kifejezetten hátrányosan az új rendszer: állami támogatást továbbra is kapnak, a hosszú futamidejű jelzáloghitelek fedezettsége ugyanakkor igen magas, kockázata pedig alacsony.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.