Kökény: a privatizációt ezután sem tiltja semmi

Az egészségügyi intézmények átalakítását és privatizációját nem a kórháztörvény tette lehetővé, ezért azt a jogszabály hatályon kívül helyezése után sem tiltja semmi - mutatott rá Kökény Mihály egészségügyi miniszter.

"Nem arról van szó, hogy az Alkotmánybíróság valamiféle sanda szándékú privatizációt fékezett le (...), a kórháztörvény nem magánosítást ösztönző törvény volt" - mondta Kökény Mihály.

Hozzátette: az államháztartási törvény és az önkormányzati törvény több mint egy évtizede lehetővé teszi, hogy az állami szervek és az önkormányzatok a közszolgáltatásaikat ne az általuk fenntartott költségvetési szervekkel valósítsák meg, hanem e szolgáltatásokra gazdasági társaságot, közhasznú társaságot vagy közalapítványt alapítsanak, ezekben a társaságokban magánszemélyek és vállalkozások tulajdoni részesedést szerezhetnek.

A miniszter kiemelte, hogy a kórháztörvény megszűnésével szabályozatlanabb helyzet jön létre, de az egészségügyi szolgáltatók működésének általános szabályai - így a minimumfeltétel rendszer és a működési engedélyezés - nem változnak, mert ezek a szabályok az egészségügyi törvényben és az az alapján kiadott rendeletekben találhatók meg.

"Fájó pont viszont, hogy megszűnnek azok a szakma vágyához mérten vékonyka kedvezmények és előnyök is, amelyek ebben az egész folyamatban az ellátási szerződésekben az orvosokat és az egészségügyben dolgozókat illetően és az általuk alapított társaságokat részesítették előnyben" - fogalmazott a miniszter.

Hozzáfűzte: a kórháztörvény megszűnésével kiesnek az átalakulás és privatizáció szakmai, pénzügyi garanciái, így ezután a közszolgáltatásért felelős szerv nem köteles ötéves szakmai programot készíteni, a magánszolgáltatót pályázat nélkül választhatja ki, nem kell előnyben részesítenie az egészségügyben dolgozókból alakult vállalkozásokat és vagyoni biztosítékot sem kell adnia.

Kiemelte, hogy semmisnek tekinthető a közreműködői szerződés intézménye is, melyet a polgári törvénykönyv rendelkezése szerint "a teljesítési segéd" fogalmával lehet kiváltani, de ebben az esetben az alvállalkozó nem köthet közvetlenül szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.

Kökény Mihály tájékoztatása szerint az Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogram rendeltetése is változik, a negyvenmilliárdos keretet a tárca javaslata szerint az egészségügyi kis- és középvállalkozások beruházásainak és eszközfejlesztésének kedvezményes hitellel történő támogatásaira fordítanák 2004-től.

A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a most megszüntetett garanciákat mindenképpen pótolni kívánják, de ennek sem idejét, sem formáját nem tudta megnevezni.

Az Alkotmánybíróság hétfőn semmisítette meg a kórháztörvényt, mert közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenesnek ítélte. A testület rámutatott arra, hogy a törvénynek a köztársasági elnök döntését követő újratárgyalása során az érdemi tárgyalás feltételeit megsértették, amelynek következtében sérelmet szenvedett az alkotmány.(MTI)