Népszavazások az alkotmányról

Egyre több jelenlegi és jövőbeni EU-tagország fontolgatja, hogy népszavazáson erősíti meg a hamarosan véglegesítendő uniós alkotmányt.

Írországban világos a helyzet, hiszen az ottani alkotmány kötelezővé teszi népszavazás kiírását minden, az alaptörvény módosítását eredményező ügyben. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök még szeptemberben jelezte, hogy népszavazást tartanak a kérdésről, és egyúttal - talán ugyanazon a napon - arról is kikérik a választók véleményét, hogy a jelenlegi kimaradási klauzula rugalmasabbá tételével lehetővé váljon-e Koppenhága számára az igazságügyi együttműködésben való részvétel.

Hasonló "árukapcsolásra" készül Portugália és Luxemburg (sőt, valószínűleg Hollandia és talán Spanyolország is), ahol az európai parlamenti választásokkal kötik össze az alkotmányos szerződésről való voksolást. A jelöltek közül Csehországban biztos a referendum kiírása: az ellenzéki polgári demokraták (ODS) és a kommunisták ellenzik a készülő alaptörvényt, ezért elemzők szerint Vladimír Spidla miniszterelnöknek nincs esélye arra, hogy a törvényhozáson "átnyomja" a ratifikációt.

Németországban ezzel szemben bizonyosan nem lesz referendum, hiszen az ottani alkotmány nem teszi lehetővé szövetségi szintű népszavazások megrendezését. Svédországban valamennyi politikai erő - a zöldek kivételével - elutasítja a népszavazás gondolatát, és Eddie Fenech Adami máltai kormányfő is világossá tette, hogy nem kérik ki a szigetország lakosainak véleményét az ügyben.

A legtöbb tagországban ezzel szemben megoszlik a politikai elit véleménye. Ausztriában a kormányzó Néppárt ellenzi, viszont a szövetséges FPÖ az ellenzéki szociáldemokratákhoz és zöldekhez hasonlóan támogatja a referendum kiírását. Belgiumban a flamand és a vallon pártok igencsak megosztottak a kérdésben. A finn miniszterelnök elutasítja a népszavazást, ám a lakosság a felmérések szerint ki szeretné fejezni véleményét, és még nem született végleges döntés.

Franciaországban a miniszterelnök és az ellenzéki szocialisták támogatják, az államfő viszont ellenzi a referendum megtartását. Az olasz kormány előreláthatólag kiírja a népszavazást, de ehhez még törvénymódosításra van szükség, hiszen az alkotmány nem teszi lehetővé a lakosság kérdezését nemzetközi szerződésről. Görögországban valószínűnek tűnik a parlamenti ratifikáció, hiszen a pártok többsége ezt támogatja, ám döntés egyelőre nincs. Nagy-Britanniában a kormányzat ellenzi, a konzervatívok támogatják a népszavazást.

A tagjelölt országok többségének kormánya az EU-alkotmány véglegesítése után szeretné csak eldönteni, hogyan ratifikálja a szerződést. Szlovénia, Litvánia és Lengyelország bevallottan ezt a stratégiát követi. Magyarországon megoszlik a szakértők véleménye. Szlovákiában meglehetősen csekély a népszavazás kiírásának esélye, hiszen Mikulás Dzurinda miniszterelnök határozottan az ellen van.

Észtországban is valószínűnek látszik, hogy a parlament dönthet a szerződés elfogadásáról. Hasonló a helyzet Cipruson is, ahol - a tízek közül egyedül - az uniós csatlakozásról sem kérték ki a lakosság véleményét. Lettországban ugyanakkor kötelező népszavazást tartani minden olyan szerződésről, amely lényegesen megváltoztatja az ország uniós tagságának feltételeit. Vaira Vike-Freiberga államfő szerint az EU-alaptörvény nem számít ilyennek, de az ellenzék más véleményen van.