Jóllehet az eurózóna gazdasági növekedését továbbra is több külső kedvezőtlen hatás érheti, a kockázati tényezők kiegyensúlyozottak, és nem veszélyeztetik az Európai Központi Bank (EKB) árstabilitás megőrzése melletti elkötelezettségét - összegezhetjük az EKB által kiadott havi gazdasági áttekintést. Az elemzés a kérdés fokozott aktualitása miatt kiemelten foglalkozik a jövőben követendő kamatpolitikai kérdésekkel: a legutóbbi nyilatkozatoknak megfelelően az EKB úgy látja, középtávon nincs szükség az irányadó ráta csökkentésére. A 2 százalékos kamatszint mellett tartósan és dinamikusan erősödő euró kedvezőtlenül érinti ugyan az exportőr vállalatokat, az EKB ugyanakkor úgy látja, hogy az általános

gazdasági fellendülésből adódó piacbővülés messzemenőkig kompenzálja majd ezeket a kedvezőtlen hatások miatt. Ehhez kapcsolódóan az EKB-tanulmány a piaci konszenzusra hivatkozva is rögzíti: a világgazdaság mind aktivitásában, mind pedig a növekedés ütemében erősödni fog 2004-ben.

Ennek az erősödésnek a motorja az exportpiacok felvevőképességének növekedésén túl többek között a régión belüli beruházások bővülése lehet, amit az alacsony kamatszint mellett a termelékenység és profitabilitás növekedése is támogat. A keresleti oldalon a lakosság rendelkezésére álló elkölthető jövedelem reálfelértékelődése segíthet - ez utóbbi forrása elsősorban az infláció erősödő eurónak köszönhető mérséklődése lehet. Az EKB úgy látja, hogy az itt leírtak viszonylag kiegyensúlyozott környezetben lezajló folyamatok lesznek, melyekben megingást csak a világ "bizonyos régióiban" fellelhető külső kiegyensúlyozatlanságok eredményezhetnek.

Az elemzők úgy kalkulálnak, hogy az eurózóna átlagos inflációja csökkenni fog 2004-ben, amit részben a bérnövekedés várhatóan mérsékelt ütemével lát indokolhatónak az EKB. Az euró felértékelődése az importtermékek árainak csökkenésén keresztül további támogatást nyújthat a folyamatnak: végső soron az inflációs ráta az előirányzott 2 százalékos küszöbérték környékén mozoghat az idén. A legfrissebb számítások szerint a 12 havi árdinamika decemberben 2,1 százalékos volt.

A monetáris politika oldaláról az EKB a jövőben fokozott figyelmet fordít a gazdaságban felhalmozódott likviditás kordában tartására, ez ugyanis inflációt gerjeszthet. Amíg a gazdaság élénkülése folyamatos, az elemzők nem tartanak ettől a veszélytől.

A fiskális politika területén az EKB messzemenőkig támogatja a kormányzatok által bejelentett, néhol már meg is kezdett strukturális reformokat. Ezek jelentősége kiemelkedő a munkanélküliség visszaszorításában, az adórendszer kevéssé hatékony módszereinek kiszűrésében és az egészség- és betegbiztosítási rendszernek a lakosság öregedéséből származó nehézségekre történő felkészítésében.