Az IMF országértékelése

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki az IMF készülő országjelentésének, előzetes megállapításainak különböző értelmezése. Itt a szöveg fontosabb részeit változtatás nélkül közöljük.

... A közelmúlt gazdasági folyamatai és gazdaságpolitikai intézkedései számos vonatkozásban csalódást keltőek voltak. Az állami szektorban végrehajtott jelentős mértékű béremelés hatása átgyűrűzött a magánszektorba is, amely - a forint erősödésétől kísérve - rontotta a külső versenyképességet. ... A folyó fizetésimérleg-hiány az erőteljes importnövekedés, a késleltetett versenyképesség-csökkenés hatása, illetve a - részben a fenntarthatatlan lakáshitel-támogatási rendszerből eredő - lakossági megtakarításcsökkenés következtében jelentősen nőtt. Az infláció mérséklődésének folyamata megfordult. Az állami bérek korábbi kiugró növekedése is egyre nehezebbé tette az államháztartási hiány kordában tartását, az előzetes adatok alapján a 2003. évi hiány (ESA-95 módszertan szerint) megközelíti a 6 százalékot, szemben az eredeti 4,5 százalékos célkitűzéssel.

A gazdasági növekedés jövőbeli alakulását illetően okkal lehetünk optimisták. A versenyképesség javult, a legújabb adatok szerint fordulat állt be mind az ipari termelés és az export, mind pedig a hazai beruházások terén. Ennek eredményeként a növekedés szerkezete az export és a beruházások bővülése révén várhatóan kiegyensúlyozottabbá válik. Megfelelő gazdaságpolitikával és a külgazdasági környezet kedvező alakulása esetén Magyarország erőteljes gazdasági növekedési időszak elé nézhet.

A tarthatatlan mértékű költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány mindamellett rontja a gazdasági kilátásokat, az ebből származó aggodalmakat csak erősíti a gazdaságpolitika hitelének elvesztése. A folyó fizetésimérleg-hiány finanszírozása adósságnövelő tőkebeáramlás révén valósul meg, amely beáramlás kiszámíthatatlanná válhat, különösen, ha megszűnik a bizalom aziránt, hogy a hatóságok elszántak a makrogazdasági hiány rendezésére. Ezért, amennyiben az ikerdeficitet nem sikerül kézben tartani, nemcsak az adósság nő meg jelentősen, hanem Magyarország továbbra is erőteljesen sebezhető lesz az árfolyam- és kamatkockázatokkal szemben. ... A hitelesség elvesztése számos okra vezethető vissza: árfolyamcélok követése ezzel összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika vitele mellett, a gazdaságpolitikai döntéshozók ellentmondásos nyilatkozatai, illetve olyan célok és előrejelzések bejelentése, amelyek nem valósultak meg. ... A folyó fizetési mérleg túlzott mértékű hiányának csökkentése kizárólag egy alacsonyabb költségvetési hiány révén teljesülhet. ...

Ebben a kiélezett helyzetben a gazdaságpolitika hitelessége visszaállításának, a monetáris és a költségvetési politika öszszetétele javításának egyetlen módja a költségvetési kiigazítást segítő határozott és konkrét lépések megtétele. ... Mindaddig azonban, amíg a bizalom helyre nem áll, az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatást váltana ki az irányadó kamat csökkentése. Egy elhamarkodott kamatcsökkentés valójában a hosszabb lejáratokon kamatemelkedéshez vezetne, fokozva ezzel az inflációs várakozásokat. A jelenlegi, nagyobb árfolyam-rugalmasságot biztosító gyakorlat észszerű megoldás, nem utolsósorban azért, mert egy bizonyos fokú "biztosítást" jelent a költségvetési csúszások esetére - jóllehet valószínűleg az infláció terhére.

A költségvetési politika kellően ambiciózus pályára lépett. A 2004-es államháztartási hiányra vonatkozó, módosított célkitűzés összhangban van a makrogazdasági célokkal. A deficit-célkitűzést ugyan a GDP 4,6 százalékára emelték, amellyel a küldöttség egyetért, miután a 2003-as elcsúszások figyelembevételével az eredeti cél egyre inkább irreálissá vált. Bár a 4,6 százalékos hiány elérése továbbra is komoly kihívást jelent, fontos intézkedések bejelentése történt meg keretösszegben fogalmazva, jelenleg folyik az ezeket alátámasztó konkrét lépések kidolgozása. Időben nyilvánosságra kell hozni a részleteket, hogy a költségvetési kiigazításra irányuló erőfeszítés hitelesebb legyen, és kedvezőbb piaci reakciót váltson ki. ...

A küldöttség még a 120 milliárd forintos megtakarítás megvalósulása esetén is veszélyt lát arra, hogy a hiány a GDP 0,7 százalékával nagyobb legyen, elsősorban az előre jelzettnél esetleg alacsonyabb bevételek miatt. Ésszerű lenne a bérkiáramlás-növekedés visszafogása az államháztartási körben az elmúlt évek gyors növekedése után. Az ezen a területen megvalósuló bérbefagyasztás a GDP 0,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhetne.

A küldöttség - tekintettel a hitelesség visszaállításának fontosságára és figyelembe véve a folyó fizetésimérleg-hiányt, valamint a választási ciklushoz kapcsolódó kockázatokat - teljes mértékben támogatja a hatóságok szándékát, miszerint a költségvetési cél veszélybe kerülése esetén időben újabb korrekciókra kerül sor. A küldöttség szeretné sürgetni a hatóságokat, hogy gyorsan határozzák meg a célkitűzés veszélybe kerülése esetén megléphető, kiadási oldalt érintő intézkedéseket. Ezzel egy időben minél hamarabb dolgozzák ki a középtávú kiigazításnak a kiadási oldalt érintő, hosszú távon érvényesülő strukturális intézkedéseit is.

Középtávon további, a kiadások visszafogására alapozott költségvetési konszolidáció szükséges. ... Ezzel kapcsolatban a küldöttség megtakarításra lát lehetőséget az állami foglalkoztatás, a nyugdíjak, a szociális juttatások, a támogatások, az oktatás és az egészségügy területén. ...

Olyan körülmények között, amikor a költségvetési kiigazítás a kritikus terület, még inkább reális konzervatív alapfeltételezéseket kell alkalmazni, tekintettel a kiadási oldalon történő túlfutás lehetőségére. ... Biztatóak az állami pénzek elköltésének átláthatóbbá tétele érdekében az időközi könyvvizsgálat erősítése, a pénzügyi ellenőrzés és irányítás fokozása, valamint az információk nyilvánosságra hozatala területén történt legutóbbi kezdeményezések. Az államháztartási törvény 2002-es módosítása, amely kiegészítő előirányzatok és országgyűlési jóváhagyás nélkül lehetővé tette a kormány pótlólagos költekezését, gyengíti a költségvetési fegyelmet - ezzel a gyakorlattal fel kell hagyni.

Rövid távon a monetáris politika mozgástere rendkívül korlátozott. Miközben az elérni kívánt hatással éppen ellentéteset váltana ki az irányadó kamat csökkentése addig, amíg a bizalom helyreáll, az inflációs cél védelme érdekében történő kamatemelési döntéshozatalkor a következőket kell megfontolni. ... A legkedvezőbb feltételek esetén, a piaci bizalom visszatérése - amelyet eltökélt költségvetési politika támogat - csak egy bizonyos idő eltelte után tenné lehetővé a kamatcsökkentést, a dezinflációval összhangban, a folyó fizetési mérlegnek a beruházások fellendülésével egy életképes pályára történő visszatérésekor, valamint a szélesebb értelemben vett nominális konvergencia esetén.

A monetáris politikának - általánosságban - számos üggyel kell foglalkoznia.

Miközben 2004-ben az egyszeri hatások jelentősen emelik az árszintet, a 2005-ös inflációs cél elérhetőnek tűnik. A hatóságok ily módon helyesen a középtávú inflációs célokra és az azok elérését támogató gazdaságpolitikára összpontosítanak nyilatkozataikban. Emellett egyértelműen tudatják, hogy nem várható az egyszeri hatások megismétlődése.

Középtávon az infláció csökkenésének inkább egy olyan feltételrendszerben kell végbemennie, amikor az árfolyam az euróhoz képest korlátozottan mozog, összhangban az ERM II. árfolyam-stabilitási kritérium értelmezésével. Ily módon az inflációs cél követését végeredményben módosított formában kell alkalmazni - egyre nagyobb hangsúlyt helyezve az árfolyam-stabilitásra. Ez a stabilitás előnyös a külkereskedelem által érintett termékek inflációjának a horgonyul szolgáló valuta inflációjával történő összhangban tartása szempontjából, és ezáltal egy ésszerű dezinflációs stratégia részévé válhat.

Mindamellett szükség lesz a teljes gazdaságpolitikai eszközrendszer alkalmazására is, beleértve a jövedelempolitikát. A bérnövekedés mérséklése érdekében az állami szektornak példamutató bérpolitikával élenjárva kell jeleznie, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonít ennek a célnak. Az euróövezethez jelenlegi tagjainak tapasztalatát hasznosítva szükségszerűnek tűnik a szociális partnerek szorosabb együttműködése ahhoz, hogy a magánszektorban olyan bérmegállapodások szülessenek, amelyek segítik az inflációt a maastrichti kritérium szintjére csökkenteni.

A rendelkezésre álló mutatók szerint a magyar pénzügyi szektor helyzete alapvetően szilárd, fontos azonban a felszínre került gyenge pontok figyelemmel kísérése. A bankok tőkeellátottsága és likviditása megfelelő; jövedelmezőségük szilárd; hitelállományuk minősége általában stabil, a gazdasági növekedés lassulása ellenére a vállalati hitelezés minősége csak kismértékben romlott. A hatóságok is felismerték azonban, hogy a gyorsan növekvő lakossági hitelezés, illetve az árfolyam-ingadozás következtében megnövekedett hitelkockázat potenciális veszélyforrást jelenthet. ... Mindenesetre a szigorú bankfelügyeletet és a bankok belső kockázatkezelési rendszerének körültekintő vizsgálatát semmi nem helyettesítheti.