Cukorspekulációtól tartanak
Nagy a veszélye annak, hogy egyes piaci szereplők Magyarországon is jelentős spekulatív cukorügyleteket hajtanak végre a májusi csatlakozás előtt - állapítja meg az Európai Bizottság januári rendelete. Az ügyletekre az adhat alapot, hogy a belépés után - igaz, csak a július elsején kezdődő új gazdasági évtől - hatályba lép az EU cukorszabályozása. Ez a maiaknál nagyobb intézményes árakat alakít ki.
Az uniós intervenciós ellenérték árfolyamtól függően 160-165 forintos kilónkénti hazai gyártelepi áraknak felelhet meg, miközben a ma hatályos magyar szabályozás 147 forintos irányárat határoz meg - közölte lapunkkal Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) igazgatója. Más szakértők szerint a 10 százalékos árkülönbség beépül a fogyasztói cukorárakba is, és 8-10 százalékos drágulást okozhat a 175-185 forintos kilónkénti mai árakhoz képest. Ezért jelentős haszonra tehetne szert, aki most olcsóbban készleteket importálna, és azokat júliustól értékesítené a magyar piacon.
Bár a mai tapasztalatok szerint a tavaly hozott, 161 százalékos hazai vámvédelmi intézkedés egyelőre megfékezi a behozatalt, az Európai Bizottság fontosnak ítéli az esetleges spekulatív kereskedelmi ügyletekben részt vevő piaci szereplők és személyek beazonosíthatóságát. Ezért május elsejéig Magyarországnak (is) ki kell építenie egy olyan új monitoringrendszert, amely a "spekuláció lehetséges célpontjait" kiszűrheti. Az FVM illetékesei arról tájékoztatták lapunkat, hogy ennek érdekében törvényjavaslat készül. A jogszabály, illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet határozza majd meg, hogy az ellenőrzés milyen kiválasztási elvek alapján folyhat, illetve mely ipari és kereskedelmi cégekre terjedhet ki. A vizsgálatoknak a piaci szereplők elszámolásaira és raktárkészleteire, illetve a ma is működő importfigyelésre és adóügyi felügyeletre kell támaszkodniuk - derül ki a rendeletből.
Koczka szerint a cukoripar az uniós jogszabályt úgy értelmezi, hogy az új rendszernek a belépéskor már működőképesnek kell lennie. Az FVM viszont elegendőnek tartja a törvény addigi parlamenti elfogadását is. Mindenesetre az unió azt várja el, hogy a többletmennyiségként meglévő cukrot, feldolgozott termékeket, illetve izo- és gyümölcscukrot be tudjuk azonosítani a csatlakozás után. Az úgynevezett rendes átvihető készleteken felüli pluszmennyiséget Brüsszel határozza meg, amelyhez a belépőknek július 31-ig adatokat kell szolgáltatniuk a 2000. május 1. és 2004. április 30. közötti exportról, importról, éves termelésről és szokásos készletről.
A "rendellenes" cukormenynyiséget az unió október 31-re állapítja meg. Ezután Magyarországnak a gazdasági szereplőket "rá kell kényszerítenie", hogy a többletet 2005. április 30-ig saját költségükön, EU-támogatás nélkül eltávolítsák a piacról (exportálják, illetve tüzelőanyagként vagy takarmányként hasznosítsák). Ha ezt a határidő lejártáig nem igazolják, az állam a belépés utáni legmagasabb uniós importtehernek megfelelő díjat és százkilónként további 1,21 eurós büntetést róhatna ki, amely a nemzeti költségvetést illetné. Ugyanakkor ezt követően (legkésőbb 2005. július 31-ig) Magyarországnak is el kellene számolnia az EU-val az előírt eltávolításról. Amennyiben egyes többletek piaci kivonásáról nem tudnánk felmutatni kellő bizonyítékokat, Brüsszel az ország számára a kifogásolt tételekre a legmagasabb export-visszatérítésnek megfelelő összeget szabná ki. Ezzel növekedne a 2004/2005-re meghatározott úgynevezett magyar termelési illeték
