Észt bővülés és korrupció

Az évek óta impozáns ütemben bővülő észt gazdaság munkaerőigényét a kormány a vendégmunkások foglalkoztatásának megkönnyítésével tervezi biztosítani. A már a parlament előtt lévő törvénymódosítás értelmében a jövőben nemcsak szakértők, tanácsadók és új berendezések beüzemelői kaphatnának rövid távú munkavállalási engedélyt az országban, hanem szakmunkások is. Margus Leivo belügyminiszter szerint a hajó- és kikötőépítés területén, illetve a narvai erőmű modernizálása során lesz szükség külföldi munkaerőre.

A szakszervezetek attól félnek, hogy a vállalatoknak a módosítás lehetőséget teremt majd az olcsó munkaerő importjára, egyszerűen arra hivatkozva, hogy Észtországban nem találnak elég dolgozót. Tallinn azonban a munkaerőpiac és a migráció figyelemmel kísérését ígéri, hangsúlyozva, hogy a terv nem a korlátozatlan bevándorlás előtt nyitja meg az utat, hanem csak a jelenlegi eljárást egyszerűsíti.

A gyors gazdasági növekedés árnyoldalaként az elmúlt három év során a korrupció és a feketegazdaság is jelentős teret nyert Észtországban - írja a Financial Times. A gazdasági és távközlési minisztérium becslése szerint a munkavállalók 15 százaléka zsebbe kapja meg fizetését, 1,6 milliárd koronás adóbevételtől fosztva meg az államkincstárat. A polgárok kiadásainak 10 százaléka a feketegazdaságot gazdagítja.

Az észt vállalkozók úgy vélik, hogy a kenőpénzként fizetendő összegek 150-től 20 ezer koronáig terjednek, ám a titkosrendőrség adatbázisa ennél jóval nagyobb számokat tartalmaz. Egy napvilágra került esetben egy üzletember 300 ezer koronát (több mint ötmillió forintot) fizetett azért, hogy egy adóhivatali tisztviselő csalást bizonyító adatokat töröljön le egy lefoglalt merevlemezről. Egy felmérés tanúsága szerint tavaly az emberek 12 százalékától kértek kenőpénzt, akik az esetek felében fizettek is. A korrupció leginkább a közlekedési rendőrök, az egészségügyi dolgozók és az önkormányzati alkalmazottak körében bizonyult elterjedtnek.