Ki készült fel az EU-pénzekre?

A vállalkozói szféra szereplőinek van a legnagyobb esélyük az Európai Unióból érkező pénzek lekötésére, a legkritikusabb helyzetben e tekintetben a kistelepülések önkormányzatai vannak. Erre a következtetésre jutottak a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértői annak a 16 megyeszékhelyet, több mint 1500 vállalatot és csaknem 500 polgármestert, önkormányzati tisztviselőt érintő EU-roadshow-nak, amely során a szervezők és a résztvevők egyaránt mérlegre tehették Magyarország felkészültségét az uniós tagságra.

Fontos, hogy a csatlakozás napjára minden és mindenki készen álljon - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Erdős Gabriella, a PwC vezető adópartnere. Szerinte állami szinten létrejöttek a jogszabályi keretek a csatlakozáshoz, ám a végrehajtás problematikusnak bizonyulhat. Április 30-áról május 1-jére virradóra a határnál várakozó kamionoknál el kell majd dönteni, hogy akkor milyen - még magyarországi, vagy már európai uniós - elbírálás alá esnek. A vállalkozások árufolyamataihoz, adózásához számos konkrét rendelet, végrehajtási intézkedés, formanyomtatvány hiányzik. Elkésett a vámtörvény, nem teljesen EU-konform az áfatörvény, kevesen tudják, hogy minden támogatás áfaköteles, hogy az új közbeszerzési szabályok akár 2-3 hónappal is meghosszabbíthatják a pályázati folyamatot, s felboríthatják a már bejáratott beszállítói vonalakat.

Ezzel a február-márciusi indulás helyett 2-3 hónappal későbbre datálódik azon folyamat kezdete, amelynek eredménye az uniós támogatások lekötése. Ascsillán Endre, a PwC menedzsere szerint a Nemzeti fejlesztési terven (NFT) belül a gazdasági versenyképességhez és a vállalkozásokhoz kapcsolódó pályázatokkal a legnagyobb az esély az EU-pénzek elnyerésére. Némi túlzással siralmasnak mondható az egyik legnagyobb kedvezményezett csoport, az önkormányzatok helyzete. Ezek csak most kezdenek "ráérezni" a pályázás ízére, ám közép- és hosszú távú fejlesztési elképzelések híján jó részük - főleg a kistelepülések önkormányzatai - kisebb eséllyel vághatnak neki az uniós forrásokhoz vezető útnak. Ugyancsak átláthatatlannak tűnik a helyzet az NFT humánerőforrás-fejlesztési operatív programjánál, amely ugyancsak jelentős EU-támogatásra várományos, ám fennáll a veszély, hogy itt lehet a legkisebb a forráslekötés. Itt mutatkozik meg annak árnyoldala, hogy Magyarországon 2004 és 2006 között az állami elosztási csatornák eredményességén múlik az uniós támogatások hasznosításának sikere.