Megegyezés az új bortörvényről
Megszűnhet az Országos Borszakértő Bizottság (OBB); a különleges minőségűt kiválthatja az eredetvédett bor kategóriája; hosszabb távon csökkenhet a borvidékek száma; megszűnhet az állami ellenőrző jegy - többek között ezek lehetnek a következményei a hosszú konzultációsorozat után létrejött négypárti megegyezésnek. A korrekciók az ágazat arculatát megváltoztatva a "tömegtermelésről" a magas minőségű borok készítésére helyeznék át a hangsúlyt.
Az európai uniós csatlakozással összefüggésben megalkotandó új bortörvény tavaly ősszel került a parlament elé, ám általános vitája - a minőségi termelők és szervezeteik részéről is megfogalmazott kifogások miatt - a mai napig nem zárult le. A korrekciók megszövegezésére és egyeztetésére a földművelésügyi tárca Botos Ernő Péter miniszteri biztost kérte fel. A szakember a Világgazdaságnak megerősítette, hogy kedden lezajlott az utolsó nagyobb szakmai-politikai konzultáció, amelyen a négy parlamenti párt és az FVM képviselője mellett részt vettek a szakmai és termelői szervezetek is. A megállapodás megszületett - szögezte le Botos Ernő Péter -, ám annak részleteiről az "utolsó simításokra" hivatkozva nem számolt be. Elmondta még, hogy az ellenzék részéről megjelent az igény: hasonlóan érdemi egyeztetésekre kerüljön sor a jogszabályhoz kapcsolódó rendeletek megalkotását megelőzően is. Hozzátette: miniszteri biztosként ígéretet tett erre.
Lapunk információi szerint legkésőbb jövő hétfőn négypárti indítvány formájában nyújtják be a parlamenthez a módosító indítványokat. Ennek révén elérhetőnek tűnik a teljes konszenzus, noha a jogszabály elfogadásához "papíron" csak a képviselők felének támogatására van szükség.
A korrekciók legtöbbje - információink szerint - a minőségi bortermelők igényeit tükrözi, amelyeket a Tokaj Renaissance Egyesület és a Pannon Bormíves Céh képviselt a tárgyalásokon. Az OBB "szélnek eresztése" például elsősorban Tokajban fogalmazódott meg: az aszúk e testület általi érzékszervi bírálata számos, a bortörvény előírásainak megfelelően készült magas minőségi bor forgalmazását akadályozta - állítják a borvidéken. Az OBB szerepkörét minden arra igényt tartó borvidéken a helyi borszakértői bizottságok veszik át, vagyis a termelők maguk dönthetik el, mely termékek képviselnek megfelelő színvonalat. Igaz, felmerül egy "másodfok" létrehozásának igénye.
Ehhez kapcsolódik az eredetvédett borok kategóriájának megalkotása és megerősítése, amely kiváltja a különleges minőségű szintet. Ennek következtében megszűnik az állami ellenőrző jegy is, amelyet a különleges minőségű nedűk mellett kötelező volt elhelyezni a tokaji borokon, illetve az egri és a szekszárdi bikavéreken. Előzetes döntés született arról, hogy aszút a jövőben kizárólag a tokaji borvidéken készíthetnek. Hegyaljai elvárás volt még, hogy aszút csak a borvidéken lehessen palackozni. Úgy tudjuk, a helyben palackozás kérdését a bortörvény a borvidékek hatáskörébe utalja majd.
A termelői elutasítás eredménye, hogy az új bortörvény nem teremti meg a lehetőséget régiós - több borvidék termésének feldolgozásával készült - minőségi nedűk termelésére. Ehelyett ismét napirendre kerülhet a jelenleg huszonkét borvidék számának csökkentése. Ezt oly módon oldhatják meg, hogy a törvényből kiveszik a felsorolást, s a későbbiekben rendeleti úton változtatnak a listán. A borvidékekhez tartozó települések soráról ugyanakkor továbbra is a jogszabály rendelkezik majd, vagyis a helyi érdekek ezáltal nem sérülnek.
