Mi legyen a mobiltelefon-akkumulátorokkal?
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata és a Hulladék Munkaszövetség közös, 284 mobiltelefon-tartozékot árusító boltra kiterjedő felmérése szerint az üzletek mindössze 36 százalékában adható le használt akkumulátor.
A vizsgálat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondták: előírás szerinti gyűjtőedény csak a boltok alig több mint 8 százalékukban található, a régi akkumulátor árát az új vásárlásakor a boltok 6,3 százaléka számítja be.
Volt olyan üzletcsoport ahol az üzletek mintegy 52 százalékában leadható az akkumulátor, gyűjtőedény ezen üzletek csaknem 10 százalékában van, az új árába csaknem 20 százalékuk számítja be a régit - állapította meg a felmérés.
A zöldek a sajtótájékoztatón hangsúlyozták: nincsenek hivatalos adatok a lecserélt és tönkrement készülékek, akkumulátorok sorsáról. Szakmai becslések szerint Magyarországon évente egymillió mobiltelefon, azaz körülbelül 70 tonna akkumulátor, így veszélyes hulladék szabályos ártalmatlanítása rendezetlen.
Az akció során azt vizsgálták, hogy az akkumulátorok gyártói és forgalmazói mennyiben tesznek eleget az akkumulátor-hulladékok visszagyűjtésére, kezelésére vonatkozó, a 9/2001. (IV.9) KöM rendeletben számukra előírt kötelezettségeknek.
A reprezentatív felmérés tapasztalatai szerint a legtöbb forgalmazó még csak a rendelet létezéséről sem tud, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságok pedig a környezetvédők szerint eszköztelenek a visszagyűjtési kötelezettségek kikényszerítésében.
A jogszabályban visszagyűjtésre elsődlegesen kötelezett gyártónak nem kell számolnia szankcióval, ha visszagyűjtési kötelezettségének nem tesz eleget, miként a forgalmazónak sem, ha a visszagyűjtésre nem köt megállapodást - vonják le a következtetést a felmérés készítői.
A felmérés alapján azzal a közérdekű bejelentéssel fordulnak a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, hogy soron kívül ellenőrizze a gyártók és forgalmazók között kötendő megállapodások meglétét, s ahol hiányosságokat tapasztal, ott a felszólítás, majd a szankcionálás hatósági eszközeit alkalmazza.
A jelenlegi működésképtelen felelősségi rendszer helyett továbbá javasolják a forgalmazók visszavételi kötelezettségének előírását, illetve a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését.(MTI)
